Alapfokú oktatás Martfűn, a népiskolától napjainkig
A gyermeki szabadságot és a cselekvésre ösztönző környezetet biztosító martfűi általános iskolák története összefonódik a település folytonos újjáéledésével, az elmúlt száz esztendő politikai, oktatásügyi változásaival.
A közigazgatásilag 1950-ig Tiszaföldvárhoz tartozó településnek kezdetben nem volt önálló iskolája. 1900-ra épült fel egy két tantermes népiskola a vasút mellett, földesúri területen, melyért az állam haszonbérleti díjat fizetett. A diákokat egy tanító oktatta. Az intézmény a Tiszaföldvár – Virághegyi Állami Általános Iskolához tartozott. Ebbe az iskolába a környező tanyáról jártak be a diákok, igen nehéz körülmények között. Többnyire uradalmi cselédek gyermekei voltak, akiknek sokat kellett dolgozniuk, alultápláltak voltak, éppen ezért sokan kimaradtak az iskolából.
De nehéz az iskola táska
A Cikta Rt. megtelepedésével egyidőben, egy magánjellegű, három tanerős társulati iskolát hozott létre a telephelyén, ahová kizárólag a munkások gyermeki járhattak. A felszabadulás alapvető változást hozott az ország kulturális életében. Megjelent a kötelező, ingyenes nyolc osztályos általános iskolák megteremtéséről szóló rendelet, melynek értelmében nyilvánossá vált a Cikta Rt. oktatási intézménye. Anyaiskolául a vármegyei tanfelügyelő a Tiszaföldvári Virághegyi Állami Általános Iskolát jelölte ki. A tanulók létszáma 48 fő volt. A négy tantermet közösen használták a cipőipari középiskolával. A cipőipari üzem államosításával 1948. október 12-én az iskola is állami kézbe került. A neve Állami Általános Iskola Tiszaföldvár – Martfű lett, és a tanulók létszáma 65-ről 208-ra nőtt. 1949. június 8-án külön fiú- és lány úttörőcsapat alakult, mely 1952-ben II. Rákóczi Ferenc néven egyesült.
Martfű önálló községgé válását követően lendületes fejlődésnek indult a település. A bevándorlásnak köszönhetően jelentősen növekedett a népességszám. Főleg fiatal, Martfűben perspektívát látó, egy- és többgyermekes családok érkeztek. Sorra épültek az összkomfortos, emeletes szövetkezeti lakások. Szükségszerűvé vált egy új iskola építése. Az 1959-ben megkezdett nyolc tantermes, tornateremmel és előadóteremmel is rendelkező épületet 1969. augusztus 20-án adták át. Az intézmény később a Martos Flóra Általános Iskola nevet vette fel.
Honismereti szakkör 1972-ben
Az 1961-es közoktatási törvény hosszú időre megalapozta a közoktatás fejlődését. A tankötelezettség 14 évről 16 évre változott. Az 1963-ban kiadott tantervben már az szerepel, hogy az általános iskolákban meg kell alapozni a kommunista ember személyiségének kialakítását. Ennek érdekében mindenkinek egységes alapműveltséghez kell jutnia.
A nevelőmunka is tervszerűvé vált, a tanulók tanulmányi versenyeken, seregszemléken, különféle táborokban vettek részt.
A rohamosan emelkedő gyermeklétszám és az oktató-nevelőmunka elősegítése érdekében újabb tantermekre, felszerelésre volt szükség. Az új, kétszintes épületszárnyat 1973. szeptember 1-jén adták át. Egy újabb demográfiai hullámmal a „kétműszakos” tanításra kellett áttérni. Erre még akkor is szükség volt, amikor három év múlva az új szárnyra még egy emeletet építettek. Igazán problémássá akkor vált a helyzet, amikor hét első osztályt kellett indítani. A kihívásra válaszként 1984. szeptember1jén nyitotta meg kapuit a tizenhat tantermes Mártírok Úti Általános Iskola hatalmas tornacsarnokkal, sportpályával.
A két, gazdaságilag részben, szakmailag teljesen önálló általános iskolában közel 1100 gyermek tanult. A kiemelkedően teljesítő általános iskolás tanulók tehetségének kibontakoztatását, a tanulók szabadidejének tartalmas és hasznos eltöltését több mint másfél évtizede segíti a Tehetséges Tanulókért Alapítvány és a Boldog Gyermekekért Alapítvány.
Vidám percek a szünetben
A rendszerváltás után hatalmas fordulat következett be a martfűi nagyvállalattok életében. Hatása szinte minden helyi családban érezhető lett, megnőtt a munkanélküliek száma, egyre kevesebb gyermek született. A város önkormányzata 1999-től folyamatosan vizsgálta a közoktatás helyzetét és a gazdasági, demográfiai szempontokat figyelembe véve, 2001. augusztus 1-jei hatállyal létrehozta az összevont Városi Általános Iskolát. Az új névadóról készült József Attila portrét Gyurcsek Ferenc szobrász készítette és az alkotás az intézmény bejáratánál kapott méltó helyet. A gyermeklétszám folyamatos csökkenésével az addigi két épületben működő intézményben 2006 szeptemberében egy épületben kezdték meg a tanévet. Egy évvel később, a további oktatáspolitikai, demográfiai, gazdasági változásokra válaszul az önkormányzat az általános iskola és a középiskola összevonásáról határozott. A két intézmény ettől kezdve egységes iskolaként működött Damjanich János Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium néven, melyhez tagintézményként csatlakozott a mezőhéki Páldi János Általános Iskola, néhány tanulójával. 2011 augusztusától ketté vált az összevont intézmény József Attila Általános Iskolára és Damjanich János Szaképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumra. 2013-tól a hivatalos megnevezése iskolánknak: Martfűi József Attila Általános Iskola.
