„Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam”

Iskolánk tanulói méltóan emlékeztek meg névadójuk, József Attila születésnapjáról. Nemcsak egy nagyszerű költő előtt tisztelgünk ezen a napon, hanem a magyar líra ereje és igazsága előtt is fejet hajtunk. József Attila sorsa a szenvedély, a küzdelem és a mélységes emberség története. Élete rövid volt, de szavai az időn túlélték őt. Művei nemcsak a múltat idézik, hanem ma is tükröt tartanak elénk, segítve, hogy megértsük önmagunkat és a világot.

Néhány gondolat az ünnepi műsorból

„Igaza van az utódnak, ki ne tudná, kié e szavak: reménytelenül, harminchat fokos láz, tiszta szív, már egy hete, csecse becse, hetedik, nagyon fáj. Tudjuk, egy „töltőtoll koptató szegény legény” a birtokosuk, ahogy övéi ezek a képek is: zengő rejtelmek; a fűszál pici éle; az ég vizében oldódó kékítő; a zavaros, bölcs és nagy Duna; a sakkozó néma négerek, a gyönyörűszép szív, mely a semmi ágán ül és amely nem kartoték-adat.

„Szegény anyja minden munkát elvállalt, de így is sokszor nélkülöztek. Emlékszem, mesélte, hogy gyerekkorában a nővérei sokszor nekiadták a kenyerüket, ő pedig szégyellte elfogadni. Egyszer, amikor az anyja elment hazulról, valami kis aprópénzt talált, és kifutott, hogy vegyen rajta egy kiflit. De amikor a bolt előtt megállt, eszébe jutott, hogy ha megeszi, az testvéreinek nem jut – és visszament üres kézzel.”

„Nincs még egy költőnk, aki annyit éhezett volna, mint ő. József Jolán írja A város peremén című életrajz-regényében, hogy néha napokig koplaltak. Amikor már nem bírták tovább, megették a fazék hideg zsíros káposztát, amit a mama eldugott. A kőműves felesége, akinél albérletben laktak, beadott egy-egy tányér krumplilevest, ám később arra kényszerültek, hogy Attila egyetlen játékát – a hintalovat – is feldarabolják, evvel gyújtottak tüzet a paprikás krumpli alá. „

„A betegséggel és a szegénységgel küzdve József Attila egyre inkább magára maradt

Illyés Gyula visszaemlékezése – részlet)
„Attilát a kórházban látogattuk meg. Már alig beszélt, de a tekintete égett. Egyszer csak azt mondta: »Azt hiszik, hogy nem vagyok normális. De én értem a világot. Csak ők nem értenek engem.«”

„Amikor már tudta, hogy „szép a tavasz és szép a nyár is, / de szebb az ősz s legszebb a tél”, és amikor tűzhelyet, családot már végképp csak másoknak remélt, hozzászoktatta szívét a csendhez. Élt – és belehalt ebbe. És akaratlanul is szállóigévé tett egy településnevet: Balatonszárszó. 1937. december 3-án. „

A műsort összeállította Czető Klaudia és Csurgó Ilona, az alsó tagozatos énekkart Vasné Hajdu Tünde készítette fel.

A műsorban szereplő gyerekek:

Alsó tagozatos énekkar

2.a

Gazsó Milla

Vas Boglárka

2.b

Nagy Lara

Tóth Csenge

Tóth Júlia

Varró Lilla Kamilla

Dósa Fanni