A pedagógiai program nem akadálymentes PDF formátumban itt olvasható:

Martfűi József Attila
Általános Iskola
5435 Martfű, Május 1. út 2.

Ikt. szám: klik201511001/03128-1/2026
Intézményi Egységkód: T080JA3901
Szolnoki Tankerületi Központ JA39
Vármegye: Jász-Nagykun-Szolnok
OM azonosító: 201511

Elfogadva: 2026. augusztus 31-én

Tartalom

1.BEVEZETŐ
1.1. A település általános bemutatása
1.2. A közoktatás alakulása a településen

2. NEVELÉSI PROGRAM
2.1. Pedagógiai alapelveink
2.2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai
2.3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka módszertani alapelvei a 2020-ban módosított NAT alapján
2.4. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai feladatai
2.5. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eljárásai (1-8. évfolyam)
2.6. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eszközei
2.7. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok
2.8. Egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenység
2.9. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
2.10. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai
2.11. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek
2.12. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
2.13. Szülő – tanuló – pedagógus – intézményi partneri együttműködési formái
2.14. A tanulmányok alatti vizsgák rendje
2.15. A tanulók átvételének szabályai
2.16. Elsősegély-nyújtási alapismeretek

3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE
3.1 Kerettanterv
3.1.1. Kerettanterv- NAT 2020
3.1.2. Kerettanterv- NAT 2020 óraszámai
3.2 Óraszámok évfolyamokra bontva
3.3. NAT 2020 helyi tantervei
3.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
3.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
3.6. Mindennapos testnevelés

4. A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT MEGSZERVEZÉSE, MÓDSZERTANA ÉS AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERE
4.1. A választható foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
4.2. Projektoktatás
4.3. „Legyen élmény a tanulás!” – az alsó tagozat gyermekközpontú megújítása
4.4. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
4.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
4.5.1. Ellenőrzés, értékelés – beszámoltatás formái
4.5.2 Írásbeli feladatok értékelése
4.5.3 Szóbeli értékelés
4.6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
4.7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
4.8. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
4.9. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
4.9.1 Az iskola egészségnevelési elvei
4.9.2 Az iskola környezeti nevelési elvei
4.10. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei
4.11 A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok
4.12. Közlekedési ismeretek oktatása

5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

FÜGGELÉK
1. számú melléklet
Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai Közösségi Program

2. számú melléklet
EFOP 3.2.5-17-2017-00038 „Mi a pálya?” – Pályaorientáció a Szolnoki Tankerületi Központban

3. számú melléklet
Helyi tanterv 2020.

4. számú melléklet

5. számú melléklet
„Szülő-suli” Program bevezetése

Fenntartói jóváhagyás

klik201511001/03128-1/2026

1.BEVEZETŐ

Ahová hullt, azt a világot
Összemarkolja odalent,
s széthulló rögökből virágot,
értelmet és rendet teremt.
(Váci M.: Akác)

Hazánkban az iskola a társadalmi élet fontos színtere, mélyreható, meghatározó nyomokat hagy a jövő nemzedékek életében.

Iskolába mindenki járt és járni fog. Az iskola közügy, az iskoláról mindenkinek van véleménye – lassan az az évtizedekig elképzelhetetlen gondolat is megvalósulhat, hogy az iskolát használók is megfogalmazhatják elvárásaikat, igényeiket.

Az iskolák eddig sem voltak egyformák: különböztek hagyományaik, különböztek a tantestületeik, lehetőségeik csakúgy, mint az évről évre cserélődő, az Alma Mater falai között néhány évet eltöltő tanulók.

Ha az iskola jól akarja betölteni szerepét, át kell élnie a változást, egyszerre kell őriznie hagyományait és formálnia kell a jövőt, így önmagát is. Jogos igény tehát az önmeghatározás: az igények felmérése, az értékek felmutatása, a feladatok meghatározása.

A köznevelési törvény által előírtak, az eddig ismeretlen feladat elvégzése során sok kérdés felmerült, némelyikre nincs is válasz: a jövő rejti magában. Az elkészített program a továbbiakban folyamatosan formálódni, változni fog. Bízunk abban, hogy elkészítése nem volt hiábavaló.

Iskolánknak is alkalmazkodnia kell a környező világhoz, a társadalmi igényekhez a városunk adta feltételekhez.

Nem lehet új földeket
fölfedezni anélkül,
hogy a partok hosszú időre
ne tűnnének el szemünk elől.
(André Gide)

Mottó:

„Míg a szobrász a márványt formálja, addig az oktatás a lélek szobrásza”
(Joseph Addison, 1711)

1.1. A település általános bemutatása

Martfű Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legfiatalabb települése.

A Tisza-kanyar mentén, a folyó bal partján, a megyeszékhelytől, Szolnoktól 20 km-re helyezkedik el a 442-es sz. főközlekedési út mentén. Területe 22 km², lakónépességének száma közel 7100 fő. A település kialakulásának szempontjából legnagyobb szerepe a Tiszának van, mely 3,5 km hosszúságban húzódik a város mellett.

Az őskortól lakott hely volt. A közelben talált szarmata és honfoglalás kori sírok is bizonyítják, hogy a martfűi területek alkalmasak lehettek átkelésre, halászatra, letelepedésre.

Az 1920-as évek végén a kedvező természeti adottságok felkeltették a cseh gyáros Bata figyelmét is, ki alkalmas gyártelepet keresett, hogy Magyarországon is megvethesse a lábát. Így esett választása a termékeny földjével és a lakosság jó közegészségügyi állapotával feltűnő vidékre, Martfű-pusztára. A területen rendelkezésre állt a vasútvonal, a kövesút, a Tisza, mint vízi út és ipari segédanyag. A kedvező természeti adottságok az ipar centralizálódását segítették. A gyárváros felépülése mellett nagyon sok park, liget létesült, amelyek hozzátartoztak lakóhelyünk arculatához.

Az idetelepült cipő-, növényolaj- és sörgyártás befolyásolta a település fejlődését, struktúráját, lakónépességének alakulását.

A demográfiai mutatók egy gyorsan ívelő csúcs után az 1980-as évek vége óta lassú csökkenést jeleznek. A társadalmi, gazdasági változások kedvezőtlenül hatottak a foglalkoztatás helyzetére, a születések számának alakulására.

Ezek a változások a közoktatás fejlődésére is hatást gyakoroltak és gyakorolnak napjainkban is.

1.2. A közoktatás alakulása a településen

Alapfokú oktatás

Az 1950-ig közigazgatásilag Tiszaföldvárhoz tartozó településnek nem volt önálló iskolája. 1900-ban épült fel a két tantermes tanyasi iskola a tanítói lakással együtt, a vasút melletti földesúri területen. Ebbe a népiskolába a környező tanyákból jártak be a gyermekek.

A „CIKTA RT.” megtelepedésével egy időben, telephelyén létrehozott egy magánjellegű társulati iskolát, ahová kizárólag a telepen lakó munkások gyermekei járhattak.

A felszabadulás alapvető változást hozott. Az 1945-ben megjelenő rendelet – amely a kötelező nyolcosztályos általános iskolák megteremtéséről szólt – nyilvánossá tette a CIKTA RT. magánjellegű iskoláját.

1949. november 2-án Martfű önálló község lett, levált Tiszaföldvár közigazgatásáról, s lendületes fejlődésnek indult. A bevándorlásnak köszönhetően a népességszám jelentősen megnövekedett. Főleg a fiatal, dolgozni akaró perspektívát látó, egy és többgyermekes fiatal házaspárok betelepülése volt nagy arányú. Szükségessé vált egy új iskola építése.

1961. augusztus 20-án adták át a nyolc tantermes iskolát, mely már tornateremmel és előadóteremmel is rendelkezett, amely a későbbiekben a Martos Flóra Általános Iskola nevet vette fel.

A rohamosan emelkedő gyermeklétszám és az oktató-nevelő munka védelme érdekében szükség volt újabb tantermekre. Ezért egy új kétszintes épületszárnyat építettek, melyet 1973. szeptember 1-jén adtak át. Ebben az időszakban a gyermeklétszám olyan gyorsan növekedett, hogy a bővítés ellenére a kétműszakos tanítást nem lehetett megszüntetni. Erre még akkor is szükség volt, amikor három év múlva az új szárnyra még egy emeletet építettek.

Igazán kritikussá akkor vált a helyzet, amikor a tanévet 7 első osztállyal kellett indítani, ezért egy új iskola építésébe kezdtek, melyet 1984. szeptember 1-jén adtak át.

Ezzel megkezdte működését a település második alapfokú oktatási intézménye: a Mártírok Úti Általános Iskola.

Az új iskola hatalmas tornacsarnokkal, sportpályával és 16 tanteremmel rendelkezett.

A két iskolában közel 1100 gyermek tanult. A nyolcvanas évekig a településre minden vonatkozásban a fellendülés volt jellemző.

A rendszerváltás után fordulat következett be a nagyvállalatok életében. Fokozatosan csökkentették a munkások számát, a megélhetés egyre nehezebbé vált a legtöbb család számára, s ez maga után vonta, hogy lényegesen kevesebb gyermek született a családokban Martfűn, és országos viszonylatban is.

Az önkormányzat 1999-től folyamatosan felülvizsgálta közoktatási feladatellátásának helyzetét, melyet elsősorban a demográfiai változások, (csökkenő gyermeklétszám) valamint gazdasági szempontok (az önkormányzati források szűkülése) indokolták.

Ennek értelmében Martfű Város Önkormányzati Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90.§. /1. bekezdés c./ pontja alapján 2001. július 31-ei hatállyal általános iskoláit megszünteti és 2001. augusztus 01-jei hatállyal létrehozza a Városi Általános Iskolát, amely intézmény 2004. április 26-án felvette a József Attila nevet. 2013-tól a hivatalos megnevezése iskolánknak: Martfűi József Attila Általános Iskola.

2013. január 1-jével intézményünk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. 2017. 01.01-től közvetlen irányító szervünk a KLIK Szolnoki Tankerülete. Intézményegység kódunk: T080JA3901

Intézményünk alapfokú oktatási rendszerben, azaz 1-4. és 5-8. évfolyamon nappali munkarendben végzi oktató-nevelő munkáját. Tanulóink számára 1-8. évfolyamon 16 óráig napközi, illetve tanulószobai foglalkozást biztosítunk, 16-18 óráig pedig gyermekfelügyeletről gondoskodunk.

2. NEVELÉSI PROGRAM

2.1. Pedagógiai alapelveink

Iskolánk szellemisége:

„Olyan nyugodt légkörű, barátságos, a hagyományait őrző és arra építő, alapfeladatait magas színvonalon ellátó iskolát szeretnénk, ahol a szülő, a pedagógus és a gyermek együttműködése által biztosítható az egyéni képességek kibontakoztatása és a tanulók személyiségének fejlesztése.”

Pedagógia alapelvünk, hogy:

Iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közösségek) együttműködésének kibontakoztatása, a nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.
Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, minden segítséget megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat. A 2020.09.01-jén hatályba lépő NAT (11/2012 (VI.4) kormányrendelet, 5/2020 (I.31.) kormányrendelet) kompetenciaterületek találhatók:

2020-ban elfogadott NAT kompetenciaterületei:

– A tanulás kompetenciája
– A kommunikációs kompetenciák /anyanyelvi és idegennyelvi/
– A digitális kompetenciák
– A matematikai, gondolkodási kompetencia
– A személyes és társas kapcsolatai kompetencia
– A kreativitás, a kreatív alkotás önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciája
– A munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetencia

A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kapcsolat van.
Pedagógiánk elfogadott alapelve a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk.
Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Törekszünk arra, hogy tanulóink az iskolai és iskolán kívüli szervezett rendezvényeinken a közösségi életnek megfelelő kulturált viselkedés szabályait tartsák be.
Minden iskolai tevékenységünket- az oktatás és nevelés terén egyaránt a gyermekek okos szeretete hatja át.
Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapképességek kialakítása.
A tanulás szervezésében, tervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére.
Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez.
A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket-készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük.
Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával.
Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal.
A nevelési-oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk.
Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni és felismerni a rosszat.
Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.
Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását.
A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét.
A 2020-ban módosított NAT műveltségterületei: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természettudomány és földrajz, idegen nyelv, művészetek, technológia, testnevelés és egészségfejlesztés.

2.2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

Tantestületünk célja, hogy alapfokú oktatási rendszerünkben, azaz 1-4. és 5-8. évfolyamokon belül a NAT által meghatározott irányelveket érvényesítsük.

Célunk az alapfokú nevelés-oktatás kezdő, 1-4. évfolyamok szakaszában, hogy:

az iskolába lépő kisgyermekben óvjuk és fejlesszük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;
átvezessük a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe,
fogékonnyá tegyük a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt,
teret adjunk a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának,
segítsük a gyermek természetes fejlődését, érését,
a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszünk,
tanulóink társas kapcsolatait hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal,
a gyerekek szeressék és óvják természeti környezetüket,
tanítványainkban az olvasás iránti kedvet kialakítsuk és fenn is tartsuk,
diákjainknál mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását.

Célunk a nevelés-oktatás 5-8. évfolyam szakaszában, hogy

pedagógusaink folytassák az előző szakaszok nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek, fejlesztését,
tanáraink figyelembe vegyék, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás,
pedagógusaink a tanulók alapkészségeinek kialakítását (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztését kiemelt feladatként kezeljék,
a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra,
a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre,
megalapozzuk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására,
magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlesszük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását,
a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képessége alakuljon ki,
tudatosítsuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősítsük a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva a személyisége kiteljesedjen,
segítsük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges alkotásra és boldogságra képes emberekké válhatnak,
tanítványainkat elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló emberekké neveljük,
az emberismeret, az etika alapfogalmainak értelmezési kereteinek bemutatásával hozzájáruljunk a tanulók önismeretének elmélyítéséhez,
a tevékenységre neveljünk (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenységek), a képességeket fejlesszük (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei),
fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek,
a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját fejleszteni,
a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét,
jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság,
a pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon,
a tárgyi tudás mellé a gyermekek megszerezzék mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják,
a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és a sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága,
a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képessége kialakuljon, minden egyénnek számára elérhetővé váljon,
az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájáruljon az alapműveltségük kialakulásához,
kialakítsuk az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét,
ismerjék és alkalmazzák tanítványaink a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit,
tanulóink, képesek legyenek az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítsanak önuralmat, toleranciát másokkal szemben.

2.3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka módszertani alapelvei a 2020-ban módosított NAT alapján

Egységesség és differenciálás: aktív tanulás, ismeretek kreatív alkalmazása, tevékenységre épülő tanulásszervezés forma, párban vagy csoportban végzett tevékenység,
Eredményes tanulás: megfelelő tanulási környezet biztosítása munkaformának megfelelően, IKT és digitális eszközök alkalmazása,
Egyénre szabott tanulási lehetőségek,
Képesség-kibontakoztatás támogatása: értékelés segíti a tanulót további tanulási módszereinek, technikáiknak meghatározásában.

2.4. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai feladatai

Feladatunk a nevelő-oktató munka 1-8. évfolyamra, hogy:

a pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon,
a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen,
megalapozzuk a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd),
a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlesszük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsuk érzelemvilágának gazdagodását,
megalapozzuk a tanulási szokásokat és módszereket,
támogassuk az egyéni képességek kibontakozását,
az oktatási folyamatban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit,
a tanulásszervezés fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás legyen a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben,
a tanuló közreműködjön a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában,
pedagógusaink törődjenek azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak,
tudatosítsuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket,
megerősítsük a konstruktív magatartásformákat, szokásokat,
a gyermek jellemét formálva szolgáljuk a személyiségének érését.
fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek,
az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját,
olyan helyzeteket teremtsünk, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét,
tudatosítsuk a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit,
tisztázzuk diákjainkban az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban,
felelősen alakítsák ki saját természeti, társadalmi és emberi környezetüket,
fejlesszük a test és a lélek harmóniáját,
elősegítsük a szocializáció folyamatainak kialakulását tanítványainkban,
diákjaink az elemi műveltség alapjait lerakják, elmélyítsék,
a tanulók a különböző tanulási stratégiákat és módszereket elsajátítsák,
a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről,
adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat.

2.5. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eljárásai (1-8. évfolyam)

Vállalt feladataink- kiemelten a különböző kompetenciák fejlesztése – sikeressége érdekében a következő eljárásokat alkalmazzuk:

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe,
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával megvalósítjuk, hogy tanulóink értelmi és érzelmi intelligenciája elmélyüljön és gazdagodjon,
az értékelés és önértékelés képességét fejlesztjük, tudatosítjuk az együttműködés értékét a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempontnak tekintjük az életkori jellemzőket,
törekszünk a tanulók kreativitásának fejlesztésére, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára, a diákok egészséges terhelésére, az érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésre,
megismertetjük és gyakoroltatjuk a gyerekekkel a helyes magatartásformákat,
megalapozzuk a tapasztalati ismereteket, a felfedezés lehetőségét biztosítjuk, a differenciált fejlesztést előtérbe helyezzük, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztését egyensúlyba helyezzük,
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat,
növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.) építünk a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre,
a szocializációs folyamatokat segítjük elő azzal, hogy az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggését tudatosítjuk, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangját felismertetjük, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudást nyújtunk, pénzügyi ismereteiket megalapozzuk,
biztosítjuk, hogy a tanulók a megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket, kreativitásukat, újításra való törekvéseiket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítsék, az iskolában folyó nevelő – oktató munka ellenőrzését meghatározott rend szerint, funkciójuknak megfelelően végezzük el a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

2.6. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eszközei

Nevelő hatású pedagógiai eszközeink segítségével a következő célokat kívánjuk elérni:

minden gyermek számára biztosítunk képességeinek, érdeklődésének, illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat
a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont számunkra az életkori jellemzők figyelembevétele
személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására
a mentális képességek céltudatos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés megalapozását, gyakoroltatását kívánjuk elérni
az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges alkalmazható tudást gyarapítjuk, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését érvényesítjük
megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket
a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei, illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk
nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozásokat szervezünk a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére
a nevelési – oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei, a tevékenység megszervezésére, valamint a magatartásra ható módszereket alkalmazzuk. A felsoroltak részletes kidolgozására a Pedagógiai Program értékelés fejezetében került sor.

2.7. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Iskolánk nevelési és oktatási munkájának egyik alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét, a különféle iskolai tevékenységeken belül széleskörűen fejlessze, ezért komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. A pozitív személyiségjegyek kiemelésével törekszünk a biológiai és környezeti hatások kompenzálására.

A sikeres személyiségfejlesztés alapja a tanuló, nevelő és a szülő kölcsönös együttműködése.

Céljaink a személyiségfejlesztés során:

Tevékenységrendszerünk elemei segítsék a tanulóink testi, értelmi, érzelmi, akarati, és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését
Iskolánk adjon teret sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók együttműködését, egymás segítségét
A sikerélmény, sikerorientáltság segítse tanulóinkat céljaik elérésében, a tanulás iránti vágy felébresztésében
Fejlesszük tanítványaink személyes képességeit önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés önálló tanulás területén
Segítsük megvédeni diákjainkat a személyiségüket érintő negatív hatásoktól.
A demokratikus nevelési elvek alkalmazása
A tanulóink emberi méltóságának a tiszteletben tartása, velük szemben a tapintat, bizalom, megértés, türelem és az igazságosság elvének az alkalmazása
Az empátia képesség kialakításával növelni a diákjainkban a másság, az egyéni sajátosságok elfogadását, a segítőkészség és a tolerancia kialakulását
A negatív személyiségjegyek kialakulásának megelőzése, korrigálása.

A tanulók személyiségformálásával kapcsolatos pedagógiai feladatok a következőek:

A tanulók erkölcsi nevelése: a tanulóink eltérő szociokulturális háttérrel rendelkeznek, ezért fő célunk a hátrányok kiegyenlítése, kompenzálása, az esélyegyenlőség biztosítása. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása. Keressük diákjainkban az egyedit, támogatjuk őket személyiségük kiteljesedésében.
A tanulók értelmi nevelése: a tehetségek kibontakoztatása, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, adottságait, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulási motiváció emelése, sikerélmény biztosításával. A világ megismerésére való igény kialakítása.
A tanulók érzelmi nevelése: egymás tiszteletére, szeretetére, a családi élet értékeinek kiemelésére, megbecsülésére, a közösség érdekeinek, értékeinek elfogadására irányuló, helyes cselekvésre késztető érzelmek kialakítása. Biztonságos, elfogadó, szerető közösség kialakítása az iskolában. Arra törekszünk, hogy gyermekeink jövőbe vetett hittel, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogságra képes emberré válhatnak. Ennek érdekében vezettük be 2017 szeptemberétől a Boldogságóra Programot.
A tanulók közösségi nevelése: a tanulókat fel kell készíteni a közösségi, és a társas kapcsolatokra. Ezért fontos megismerniük az együttélés szabályait, kialakítani az együttműködési készségeket, megismerni önmagukat. Élményszerű pozitív mintákat nyújtunk tanulóinknak, amelyekből értékítéletük fejlődik, szociális szokásaik közösségformálók, együttműködők és toleránsak lesznek. Követendő mintákat állítunk a konfliktusok kezelésére.
A tanulók esztétikai nevelése: környezetünk szépségeinek megfigyeltetése, a tanulók életkorának megfelelő vizuális, és zenei élményhez juttatása. A diákokban a kreativitás, alkotó képesség, az önkifejezés vágyának kibontakoztatása. Önmagukkal és a környezetükkel szembeni igényesség kialakítása.
A tanulók akarati nevelése: a tanulók önismeretének, önfegyelmének a kialakítása, saját magával szembeni célok igények felébresztése. Segítjük az önkritika kialakítását, és a kritikával való szembesülést. A kitartás, szorgalom a céltudatosság, a felelősség, kötelességtudat kialakítása.
Környezettudatosságra való nevelés: törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon a rend szeretetének és a környezetünk tisztaságának, berendezéseinek, eszközeinknek megóvásának az igénye. Környezetünk szépítése, ápolása, tisztán tartása városi szinten is feladattá válik virág-ültetéssel, gondozással.

Fontos feladatunknak tartjuk tágabb természeti környezetünk kincseinek megismerését, védelmét, tanulmányozását kirándulások során.

A tanulók munkára való nevelése: az emberek, szüleink által végzett munka fontosságának a felismertetése. A tanulók feladattudatának kialakítása. Közösségben végzett munka értékének kialakítása. A tanulók önellátása, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása.
Hazaszeretetre való nevelés: az otthon és a haza múltjának megismerése, a hagyományok, a nemzeti kultúra megismerése, őrzése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A nemzeti összetartozás megerősítése, nemzeti öntudatra nevelés (Határtalanul kirándulás, Témanap) Igény kialakítása a közösségben valótevékenységekre, az iskolai, városi programokon való részvételre.
A tanulók egészséges életmódra való nevelése: egészséges, edzett személyiség kialakítása, a testmozgás iránti igény kialakítása, különféle sportokkal való megismertetése (karate, triatlon, jégkorcsolya). Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának a tudatosítása. A veszélyhelyzetek feltárásával megelőzés, felvilágosítások nyújtása, szükség esetén szakemberek igénybe-vételével.

A pozitív személyiségjegyek kialakulását a következő módszerekkel segítjük elő: „Boldogságórák”, tanmesék, történetek dramatizálása, beszélgetés, vita, véleménycsere, szerepcsere, interjúk, riportok készítése, tesztekre válaszadás, tablók, plakátok készítése, előadások, filmek megtekintése.

Nevelőtestületünk minden tagja elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési értékelési ismereteket, készségeket és azokat a megfelelő helyzetekben alkalmazza.

2.8. Egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenység

Egészségnevelési tevékenység

A nevelési intézmények feladatai közül jelentős az egészséges életmódra nevelés. Az egészségnevelés az élet minőségével foglalkozik, a tanulók fizika, társadalmi és mentális jólétével.

A tanulóknak szükségük van arra a lehetőségre, hogy olyan magatartást és értékrendet alakítsanak ki, mely képessé teszi őket arra, hogy azt válasszák, ami most jelenlegi életünkben is értékes és a jövőben is az lesz.

Az egészségnevelés a tanulókat arra kívánja felkészíteni, hogy teljes értékű, hatékony, megbízható, felelős tagjai legyenek majd felnőttként a társadalomnak.

Az egészségnevelési program célja:

a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit:
az életkorral járó biológiai-pszichohigiénés és életmódi tennivalókat,
erősítse, fejlessze az egészséges életvitelhez szükséges képességeket,
ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani – pszichés összetevőit,
alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás – drogfogyasztás káros hatásait,
a társkapcsolatok egészségi-fi kérdéseit,
ismerjék meg életkoruknak megfelelően az elsősegély-nyújtási alapismereteket,
legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló és aktivizáló szerepe az egészségérték tudatosításában.

S ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes egészségmagatartás kialakítására.

Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

Szülők (család)

A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.

Iskolaorvos, háziorvos, védőnő

Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Kisebb településeken, ahol nincs házi gyermekorvos, az orvosi feladatokat a háziorvos, nagyobb településeken a házi gyermekorvos, a védőnői feladatokat a körzet szerint illetékes védőnő (vagy védőnők) látja el. A középfokú tanintézetek egy részében főfoglalkozású, vagy részfoglalkozású ifjúsági orvos és ifjúsági védőnő közösen látja el.

Feladataik a következőképpen csoportosíthatók:

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció)

Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése
Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve
Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

Az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel (a védőnői működési szabályzat ezt részletesebben fel is sorolja). A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola egészségügyi teamnek (különösen a főfoglalkozásban alkalmazottaknak) számos lehetősége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka folyamatába illessze be az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést.

Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:

Az életmód és betegségek összefüggései
Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok.
A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.
Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben.
Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók, az iskolai egészségfejlesztésben.

Az iskolai pedagógiai és iskola egészségügyi teamek együttműködésének kialakítására, ahol ez már működik, ott folyamatossá és eredményessé tételére most kitűnő lehetőség a közösen elkészítendő és végrehajtandó egészségnevelési/egészségfejlesztési terv.

Iskolapszichológus

A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl akár osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését.

Kívánatos bevonni a pszichológust a továbbképzések lebonyolításába is.

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

Gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumok rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van.

Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek

Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét.

Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársa, az Országos Gyermek egészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkába.

Rendvédelmi szervek

A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.

Környezeti nevelési tevékenység

A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására; alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

2.9. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

„A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.”

(Hankiss Elemér)

Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el.

A közösségi nevelés területei:

a család
az iskola
az iskolán kívüli közösségek.

A közösségfejlesztés színterei

A közösségfejlesztésre az intézményen belül sor kerülhet:

a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra)
a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon
a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon

Mind a három terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához
véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez
a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend)
a másság elfogadásához
az együtt érző magatartás kialakulásához
a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés

Az iskolai nevelés – oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több mint azonos korú tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek.

Feladatai:

a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése
ismerje régiónk sajátosságait, értékeit
a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség
oldott légkör megteremtése
segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában
személyes példamutatás
diákvezetők nevelése, munkájuk segítése
a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása

– a másság elfogadása
– váljon érzékennyé környezete állapota iránt
– ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módját

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik:

segítse a tanulók kezdeményezéseit
a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel
biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére
alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet
ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre
alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését
alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és a környezeti szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv
irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,
fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét,
adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülése, az egészség megőrzésére és
személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják,
során kapjon átfogó képet a munka világáról,
során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék a közösségért és az egymásért való felelősség érzését.

A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások

A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok le-vonását.

Lehetséges formái:

Kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb meg-ismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére
A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását
A közös sportprogramok (jégkorcsolyázás télen? Mozdulj! sportvetélkedő, vízi vetélkedő) előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását
A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő-készség fejlődését
Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség.

A tanórákon kívül diákok által szervezett tevékenységek

A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket.

A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra.

Feladat:

– olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak
– a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése
– a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése
– olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség
– a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése
– a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése
– olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

A jól működő közösség kialakításának érdekében iskolánkban a következő tevékenységeket folytatjuk:

Pedagógus segítségével megismerjük egymást, szűkebb és tágabb környezetünket, az iskolai közösség szokásrendszerét
Osztályszinten megemlékezünk: születésnapokról, névnapokról, anyák napjáról, Mikulás ünnepséget szervezünk, igény szerint osztálykirándulást is
Iskolai szinten minden évben karácsonyi ünnepséget, farsangot tartunk. Megemlékezünk a Madarak és Fák Napjáról, sok sportágban szervezünk bajnokságokat, a nyári szünetre táborokat, tematikus napközis táborokat és tematikus bentlakásos táborokat szervezünk, évente kétszer hulladékgyűjtést tartunk, diák napi programokat állítunk össze
Folyamatosan bekapcsolódunk, és aktívan részt veszünk a Városi Művelődési Központ és Városi Sportegyesület rendezvényeibe.

e) Összetartozás – Határtalanul témanap

2.10. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai

A pedagógusok helyi feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés
a tanulók dolgozatainak javítása
a tanulók munkájának rendszeres értékelése
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása
tehetséggondozás tanórai keretek között, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel
részvétel a munkaközösségi értekezleteken
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

A társadalomban bekövetkezett változások nagyban befolyásolják az osztályfőnöki szerep mivoltát. Az osztályfőnöki funkció komplex, differenciált, rugalmas és integrált jellegű egyben, s ez a szerep szükségszerűen nem konfliktus nélküli. Az osztályfőnöki munka igen sokrétű, mely megnyilvánul a csoportfelelős és a hivatalból kijelölt személyi felelős feladatkörben.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az alábbiakban felsorolt feladatkörök határozzák meg az osztályfőnöki tevékenységet:

1. A gyermek személyiségének fejlesztése, értékközvetítésre irányuló nevelőmunka
2. Az osztályközösség fejlesztését szolgáló feladatok
3. Az osztályfőnöki órák megtartása, adminisztrációs feladatok ellátása
4. A kapcsolattartás különböző formában végzett feladatai.

1. A gyermek személyiségének fejlesztése

A fejlesztés alapja a gyermek komplex módon történő megismerése, az összegyűjtött információk rendszerezése, kiértékelése. Ezek az információk részben objektív, megfigyelhető jellegűek:

– családi helyzet
– egészségi állapot
– teljesítmény, eredmény
– társas kapcsolatok
– konfliktuskezelő képesség

A tanulókról érkező más információk nehezen tárhatóak fel:

– értékeinek tartalma, önértékelésének realitása
– erkölcsi tudata, morális gondolkodása

Információ-forrás lehet:

– család
– pedagógus
– megfigyelések, beszélgetések
– írásos dokumentumok

Kiemelt fejlesztési területek:

Énkép, önismeret, test és lélek egysége
Hon- és népismeret
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, a demokratikus állampolgárság értékei
Környezeti nevelés, környezettudatos magatartás, a célszerű gazdálkodás alapjai
Információs és kommunikációs kultúra, közlekedési ismeretek, biztonságkultúra
Tanulás, időbeosztás, munkaszervezés, pályaorientáció
Testi és lelki egészség, személyes higiéné, az egészséget veszélyeztető tényezők és azok kiküszöbölése
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, szexualitás, párválasztás, kapcsolatok, konfliktuskezelés.

2. Az osztályközösség fejlesztésére irányuló feladatok kiterjednek:

– az osztályközösség megismerésére, struktúrájának feltérképezésére
– az osztály életének megszervezésére, az együttműködés biztosítására
– a szabályrendszer kialakítására és annak betartatására
– távlati célok megfogalmazására, az önkormányzó képesség fejlesztésére
– hagyományok ápolására
– a „mi” tudat erősítésére

3. Az osztályfőnöki órák megtartása, adminisztrációs teendők elvégzése

Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Az etika/hit- és erkölcstan ismeretanyagához számos ponton kapcsolódik az osztályfőnöki órák tematikája, mindkettő fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához ad segítséget (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartáskultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).

Az osztályfőnöki órák funkciója 5-8. évfolyamon:

a tanuló segítése önismeretük, személyiségük fejlesztésében, életpályájukra való felkészítésben
szociális képességeik fejlesztése
szerepvállalás-tanulásban, iskolán kívüli tevékenységekben

Az osztályfőnöki órákban kell időt biztosítani:

a felmerülő problémák megbeszélésére
ünnepélyekre való felkészülésre
pályaválasztásra, kiemelten 7-8. évfolyamon
fiatalkorú bűnözésre
káros szenvedélyek egészségkárosító hatásaira

Az osztályfőnök felelős az ügyviteli, adminisztrációs feladatokért:

a haladási napló rész naprakész vezetése, e-napló vezetése
haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése
mulasztások összegzése (igazolt/igazolatlan órák, napok)
magatartás, szorgalom jegyek előkészítése az osztályozó értekezletekre
félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás

4. A kapcsolattartás különböző formái

Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése.

A) szülőkkel való kapcsolattartás színterei

– szülőértekezlet (évi három alkalommal kötelezően, szükség esetén többször)
– fogadóórák (évente legalább 2 alkalommal, illetve szükség esetén előre egyeztetett időpontban)
– e-napló
– egyénileg egyeztetett beszélgetések
– pályaválasztási tájékoztatók 7-8. évfolyamon

B) napi szintű beszélgetések, visszajelzések az osztályban tanító kollégákkal

C) eset megbeszélések a nevelésben-oktatásban résztvevőkkel (pl. napközis nevelő, edző, gyermekvédelmi felelős)

2.11. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek

A sajátos nevelési igényű tanulók és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Elsődleges feladat a tanulási kudarcok felismerése egyéni szűréssel. Célja azoknak a részképesség-zavaroknak a feltárása, amelyek jelenléte nehezíti vagy akadályozza az olvasás, írás, számolás információt szerző és közlő szerepének kialakulását.

Iskolánk a tanulási kudarcnak kitett tanulók ellátását A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozását követve szervezi meg.

1. A sajátos nevelési igényű tanulók közül annak a tanulónak a nevelését és oktatását biztosítja az iskola alapító okiratában foglaltak szerint, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

beszédfogyatékos
mozgásszervi fogyatékos
autizmus spektrumzavarral küzd
enyhe értelmi fogyatékos
egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral küzd)

2. Biztosítjuk továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő foglalkoztatását is.

3. Differenciált óraszervezéssel, korrepetálásokkal segítjük a döntően környezeti ártalom miatt fellépő tanulási gyengeség leküzdését, ahol átmeneti következmény az elvárható tanulási eredményességtől való eltérés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei

A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a tanulási területeken megfogalmazott célok, feladatok – a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek.

Intézményünk ennek megfelelően a pedagógiai program és a helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Nat és az Irányelv vonatkozó előírásait,
a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,
a szülők elvárásait és
az általunk nevelt-oktatott tanulók sajátosságait.

Az Irányelvben foglaltak szerint biztosítjuk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóink esetében

a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést;
a lehetséges fejlődési ütemhez igazodjanak az iskola fejlesztési követelményei;
a tanulást megalapozó pszichikus funkciók, képességek, készségek kialakítása, fejlesztése kiemelt szerepet kapjon a teljes alapfokú oktatás szintjén, de különösen az általános iskola alsó tagozatán, illetve, ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is visszanyúljon;
a nevelés-oktatás, fejlesztés ne terhelje túl őket.

Az integráció gyakorlati megvalósítása

Alapvizsgálatra való felterjesztés menete, kapcsolat a szülőkkel, a segítőmunka fő területei

Iskolánkban a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, illetve a sajátos nevelési igény fennállásának vizsgálata minden esetben a szülők egyetértésével vagy kezdeményezésével indul. A gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus az osztályban tanító pedagógusok javaslatára vagy saját tanév eleji szűréseit felhasználva javasolja a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát, 1. osztályban találkozik azokkal a gyerekekkel, akiknél a tanulási nehézség feltételezhető, célzott megfigyeléseket, pedagógiai, gyógypedagógiai vizsgálatokat végez. Ezek után közös megbeszélés zajlik az osztálytanítóval és a szülőkkel, ahol a szülők elé tárja a gyermek teljesítményéről (magatartásáról, kooperációs készségéről, motivációjáról, önállóságáról, feladatvállalásáról, figyelméről, rajzvizsgálatáról, olvasásáról, írásáról, matematikai pedagógiai vizsgálatáról) kialakult véleményét.

A szülőt tájékoztatja a vizsgálat menetéről, a jogszabály által biztosított kedvezményekről.

A különleges gondozásban részesülő gyermekek, tanulók fejlesztéséhez különösen fontos a szülők közreműködése. Széles körű együttműködésre van szükség a nevelési – oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, illetőleg a tanulók szülei között. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 72. § – a szülői jogok között felsorolja többek között azt is, hogy a gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A pedagógustól ez napi pontos felkészültséget, odafigyelést kíván, hiszen fontos segítőnk a szülő, ha alkalmazza a tőlünk „tanultakat” az otthoni gyakorlás során. A szülő csak akkor tud segíteni a pedagógiai feladatok megoldásában, ha tisztában van azzal, mikor mit kell tennie ahhoz, hogy gyermeke megfelelően fejlődjön.

A szükséges ismeretek átadására csak az képes, aki ismeri a gyerekek állapotát. Ugyanakkor a gyermeke helyzetét is akkor tudjuk megismerni, problémáit feltárni, a lehetséges megoldásokat megtalálni, ha ebben a szülő aktívan közreműködik. Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban történik. A segítőmunka fő területeit Szűcs Marianna tanulmánya alapján határoztuk meg (Szücs Marianna: Esély vagy sorscsapás? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.)

„A gyermek személyiségére és a részképesség-zavarok csökkentésére irányuló fejlesztés: A gyermek, tanulási, magatartási, beilleszkedési problémáinak feltárása, önismeretének, kapcsolatteremtési képességeinek, részképességeinek fejlesztése, felzárkóztatása
A családon belüli konfliktusok megoldására irányuló segítség: Az otthoni konfliktushelyzetek oldása, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, és közös programokba való bevonásuk. (pszichológus közreműködésével)
A gyermek iskolán belüli helyzetének javítását célzó segítség: A gyermek iskolai elfogadásának elősegítése, helyzetének megszilárdítása, állandó munkakapcsolat kialakítása a pedagógusokkal.”

A terápiás munka megszervezése, alkalmazott terápiák

A tanulók órarendjének elkészítésénél több szempontot kell figyelembe venni:

a gyerekek életkorát
osztályfokát
értelmi szintjét
diszkalkuliánál a számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak állapotát, a számolási technikát, a számfogalom – kialakítás módszerét
egyéb pszichikus funkciók (figyelem, emlékezet) fejlettségi szintjét
a fáradékonyságot
diszlexia re edukáció esetén például a legszembeötlőbb tünetek is lehetőleg azonosak legyenek
a gyerekek eredeti tanórai órarendjét.

A mikró-beavatkozások szintjén megpróbáljuk megteremteni azokat a szervezeti kereteket, lehetőségeket, amelyek a tanuló számára előnyösebbek és elérhetők. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelésben és oktatásban részesülnek intézményünkben. Együtt tanulnak és egy osztályban, közösségben nevelődnek a többségi gyermekekkel. A mikró-beavatkozás formái:

A) Iskolán belül fejlesztő foglalkozás több évfolyam tanulóinak speciálisan felkészült szakember segítségével. Ebben a formában a fejlesztést végző szakember össze tudja hangolni munkáját az osztálytanítóval. A hátrányos helyzetű gyerekek is eljuthatnak erre a foglalkozásra. (egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés)

B) Egy heterogén osztályon belül történő differenciált tanulásszervezés. A tanító a tanórán rendszeresen differenciálást alkalmaz. (tanórai differenciált foglalkoztatás)

A szervezés során több csoport alakul ki a szakértői véleménnyel rendelkező gyermekekből, de bekapcsolódnak azok a tanulók is, akik tanulási nehézséggel küzdenek, de sajátos nevelési igényről nem beszélhetünk.

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a rehabilitációs célú órakeret terhére javasolt sérülés-specifikus ellátás (a szakértői véleményben megfogalmazott, a különleges bánásmód keretében történő ellátás).

Szakemberek

Sajátos nevelési igényű tanulók esetében a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentésére irányuló és az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációt, rehabilitációt szolgáló feladatok elvégzéséhez a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári szakképzettséggel rendelkező szakembert biztosítunk. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség esetén gyógypedagógus és/vagy fejlesztő pedagógus vezeti a fejlesztő foglalkozást. A gyógypedagógus tanulásban akadályozott, logopédia vagy pszichopedagógia szakiránnyal rendelkezik, illetve az EGYMI utazótanári hálózata által biztosított megfelelő végzettségű gyógypedagógus (szurdopedagógus, autizmus spektrum pedagógiája szakos gyógypedagógus, szomatopedagógus vagy konduktor).

A fejlesztés feladatait összetett formában próbáljuk megoldani a tanulási zavar esetében. A gyerekek a heterogén osztályban maradnak és csak a rehabilitációs foglalkoztatás idején válnak külön a társaiktól. Az osztályon belüli rendszeres differenciálás az osztálytanítók és szaktanárok feladata.

Szűrővizsgálatok

Október közepéig az első osztályban tanítók a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4-8 évesek számára (DIFER programcsomag) szűrővizsgálatára tesznek javaslatot. A fejlesztésben részt vevő szakemberek indokolt esetben további vizsgálatokat is végeznek: Kulcsár Mihályné-féle szűrővizsgálat, Nebuló program szűrővizsgálatai, artikulációs zavar vizsgálata, logopédiai előrejelző gyorstesztek, Sindelar-vizsgálat, GMP-vizsgálat). Mindezek eredményei alapján, ha arra szükség van, a szülő egyetértésével kezdeményezzük a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát is.

Szeptemberben kerül sor a már diagnózissal rendelkező tanulóink állapotfelmérésére is a tanév első két hetében. Felhasználjuk az előző tanév záró méréseit is. Ennek eredményeire építve készül el a tanulók egyéni fejlesztési terve, órarendjük. Tanév közben a szülő, a szaktanárok vagy az osztályfőnök jelzése után szűrővizsgálatot csak a Pedagógiai Szakszolgálat szakembere végez, előzetes egyeztetés, felterjesztés alapján. Mivel ugyanazon vizsgálat elvégzésére nem kerülhet sor meghatározott időintervallumban, ezért a Pedagógiai Szakszolgálat szűréseit akkor sem végezzük, ha arra kompetenciánk van. Elsősorban általunk összeállított pedagógiai és a képességháló egyes területeinek fejlődését feltérképezhető mérőlapokkal, eszközökkel, módszerekkel értékeljük a fejlődést, ettől a logopédiai vizsgálatok kifejezetten a beszédet érintő vizsgálatai esetén tekintünk el.

A terápiás munka

Az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók (ezen belül a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdők), illetve a tanulási nehézséggel diagnosztizált tanulók iskolai nevelői, különösen a logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógusa, a szaktanárai és az osztályfőnöke tudatosítja a szülővel, hogy a pedagógia célú rehabilitációs és a fejlesztő foglalkozás nem helyettesítheti az otthoni folyamatos, irányított gyakorlást, s emellett szükség van az iskolai foglalkozások keretében megvalósuló differenciált oktatásra, korrepetálásokra is. Súlyos tanulási zavar, enyhe értelmi fogyatékosság és autizmus esetén egyéni szervezeti formákat választunk, és abban az esetben, amikor a tanuló az osztályban marad, az osztálytanító megfelelő tananyag – és óraszervezéssel segíti munkáját.

Az egyéni fejlesztési tervek elkészítésénél a célszerűséget szem előtt tartva a gyermek fő tünetét, a foglalkozások (elsődleges, másodlagos) célját, a fejlesztés tervezett hangsúlyait, hipotézisét jelöljük meg és keressük a legcélravezetőbb játékokat, gyakorlatokat, szem előtt tartva az életkori és egyéni sajátosságokat. A szülőkön, tanárokon keresztül főként a másság elfogadására irányuló hatás elősegítésére sok időt fordítunk. Elutasítjuk, hogy diszkriminációt, megbélyegzést jelentsen a gyerekek számára, hogy fejlesztő foglalkozásra járnak.

Az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés során minden sajátos nevelési igényű tanuló egy gyógypedagógushoz (tanulásban akadályozottak pedagógusa, logopédus, pszichopedagógus, illetve a diagnózisnak megfelelő végzettségű gyógypedagógus) tartozik, aki a szakértői vélemény alapján egyéni fejlesztési tervet dolgoz ki számára, a tanulókról egyéni fejlesztési naplót vezet. Szükség esetén – a kötelező felülvizsgálaton túl – javaslatot tesz a szakértői bizottságnak újabb vizsgálat elvégzésére. Szorosan együttműködve dolgozik azzal a pedagógussal, aki abban a csoportban tanít, ahol a gyermek integrációja megvalósul. A fejlesztéssel kapcsolatos összes feladatot megbeszélik, együttesen dolgoznak a tanuló fejlődése érdekében. Ha a fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján folyik, a fejlesztést végző szakemberek minden fejlesztési év végén írásban készítenek értékelést a tanuló fejlődéséről, a fejlesztő órákon történt megfigyeléseikről a szülő számára. A sajátos nevelési igényű tanulók és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők értékelésekor a pedagógiai – gyógypedagógiai vizsgálatok eredményeire, a tanuló folyamatos megfigyelésének tapasztalataira támaszkodunk.

A gyógypedagógus a sajátos nevelési igényű tanulók és vizsgálati eredményeik, valamint a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő tanulók és vizsgálati eredményeik ismeretében, a fejlesztő pedagógus, a nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő tanulók és vizsgálati eredményeik ismeretében minden tanévben kidolgozza saját munkatervét és órarendjét, a rábízott gyermekekről és fejlesztésükről egész évben gondoskodik. A fejlesztő szakemberek diagnosztizált tanulók esetében minden tanév szeptemberének első két hetében tájékoztatják a szaktanárokat a tanuló aktuális állapotáról, az osztályfőnököknek és a szaktanároknak tájékoztatást adnak az aktuális szakértői vélemény tartalmáról.

A tájékoztatás felső tagozaton évfolyamonként lehetőség szerint csoportosan, a szaktanárok és az osztályfőnökök részvételével, az iskolavezetés jelenlétében zajlik. Új diagnózis esetén a szakvélemény kézhezvételét követő két hét alatt történik meg a tájékoztatás. A gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus napi munkája során a tanulók különleges gondozási igényének megfelelő egyéni óratervet készít.

Munkájában segítségére van:

a szakértői bizottság véleménye
az iskola vezetősége
pedagóguskollégái, akikkel a gyermek fejlesztése miatt kapcsolatba kerül
fejlesztő és gyógypedagógus kollégái, akik munkaközösséget alkotnak, továbbképzésekre járnak, és az új lehetőségeket, ismereteket átadják egymásnak.

A tanórai differenciált foglalkoztatás alkalmával a gyermek, tanuló a többi tanulóval egy osztályban oktatott és nevelt gyermek. A tanórai foglalkozáson is biztosítani kell számára a megfelelő fejlesztést.

A fejlesztés formái

egyéni korrekciós fejlesztés
kiscsoportos foglalkoztatás
felzárkóztató foglalkozások biztosítása
korrepetálás
tanórán belüli differenciálás
az iskolai könyvtár és médiatár, valamint az iskola más létesítményeinek használata, a továbbtanulás segítése tanácsadással.
Alkalmazott fejlesztő terápiák: mozgásterápia, Sindelar – tanulási és magatartási zavarok terápiája iskoláskorban, GMP – beszédészlelés- és beszédmegértés fejlesztése, Dékány-féle diszkalkulia terápia, illetve a különleges gondozásban részt vevő szakemberek folyamatosan bővülő terápiás eszköztárának elemei.

Intézményünk a 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozókban (Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához; Irányelvek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához) foglaltak alapján végzi a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatását.

*https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_alapprogramok
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettantervek_sni_tanulok/SNI_1_4evf
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettantervek_sni_tanulok/enyhe_sni_5_8
*Letöltés: 2020.09.01.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók intézményének belüli átadásának protokollját a 4. számú melléklet tartalmazza.

A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozást meghatározzák a szakértői bizottság szakértői véleményében leírt vizsgálati eredmények, a diagnózis, a különleges bánásmód keretében történő ellátásra vonatkozó javaslatok, a differenciálás tanórai lehetőségei, a többségi pedagógusok számára megfogalmazott fokozott pedagógiai megsegítés lehetőségei a tanítási órákon, a korrekciós és nevelési javaslatok a pedagógiai célú rehabilitációs foglalkoztatást végző gyógypedagógus számára és az ajánlott szakirodalom.

Tehetséggondozó tevékenység

A tehetséggondozó tevékenység alapja a kiemelkedő képesség felismerése és elismerése.

Minden tanuló tehetséges valamiben, az a feladatunk, hogy megtaláljuk és fejlesszük a tehetségeket.

A tanulási technikák elsajátítása a tehetséges tanulóknál is elengedhetetlen, a képességfejlesztésük, tehetséggondozásuk, legcélratörőbben, leghatékonyabban kis csoportokban, osztálybontással valósítható meg.

A tehetséggondozás hatékonyabbá tétele érdekében intézményünk a következő tevékenységeket szervezi és lehetőségeket kínálja:

emelt óraszámú csoportok,
kiscsoportban való foglalkoztatás,
tanulmányi versenyek,
differenciált oktatás,
önművelés, könyvtár használat,
szakkörök,
versenyek, vetélkedők, bemutatók,

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a köznevelési, a gyermekvédelmi, a szociális ellátásról szóló törvény és az iskolák működését szabályozó miniszteri rendelet határozza meg. E jogszabályok alapján az iskolában a gyermekvédelmi teendők ellátása a vezető, a pedagógusok, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatkörébe tartozik. Iskolánkban az ifjúságvédelmi feladatellátás szervezett keretek között, az ifjúságvédelmi felelős irányításával történik, melyben további jelentős feladatokat látnak el az osztályfőnökök és a szaktanárok, valamint a vezető. Alapvető célunk e tevékenység során korunk veszélyforrásaival szemben a tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítéletalkotásra, a negatív jelenségek elutasítására – a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás annak megszüntetésében.

Az intézmény vezetője felel:

a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért,
a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,
a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért.

Minden pedagógus kötelessége:

szükség esetén a jelzőrendszerben való részvétel (jelzőrendszer: pedagógus-osztályfőnök-gyermek- és ifjúságvédelmi felelős-igazgató-helyette-családsegítő szolgálat)
védeni a gyermeki jogokat,
közreműködni a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Általános gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység: a tankötelezettség biztosítása, a bűnmegelőzés, szabadidős programok bevezetése, hátrányos és veszélyeztetett gyermekek szűrése.

Speciális gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenység a veszélyeztetettség feltárása, családlátogatás, igény szerinti foglalkozások megszervezése, gyermekvédelmi feladatok ellátása külső támogatással.

2.12. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Diákönkormányzat:

Az iskolában folyó nevelő munka sajátos területei között az egyik legjelentősebb a diákönkormányzat tevékenysége. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola keretein belül végzi, a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, jogaik érvényesítésére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére. Jelentőségét az emeli ki, hogy átfogja az iskolában tanuló diákok többségét. Rendkívül alkalmas arra, hogy a tanulói öntevékenység maximálisan előtérbe kerüljön. Szervezeti keretei, vezetési mechanizmusa, tartalmi tevékenysége alkalmas arra, hogy a gyermekek ezen kereteken belül tanulják meg a közösséghez tartozás és alkalmazkodás formáit, lehetőséget ad a közösségi élet kialakítására, és ezen kereten belül elsajátíthatják a közösségi lét, demokrácia játékszabályait. Fontos, hogy a diákok gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek.

A szabadidő tartalmas felhasználása érdekében a tanulóknak meg kell ismerni az értékes szórakozásnak és az egyéni érdeklődésnek a lehetőségét. Az erkölcsi, esztétikai igényesség jegyében meg kell kívánnunk, hogy a fiatalok a társas szokásaikra is legyenek igényesek, fordítsanak figyelmet a magatartás kultúrájára, esztétikumára a koncerteken, színházban, társas összejöveteleken, előadásokon.

Az iskolai diákság munkáját a Diákönkormányzat irányítja, munkáját az igazgató által megbízott pedagógus segíti. A diákönkormányzat munkájának, rendezvényeinek segítése minden pedagógus, osztályfőnök fontos feladata. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A közösség személyiségformáló erejére támaszkodva erősíti a pozitív erkölcsi értékeket.
A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakozásához
Az önkormányzati munkát magasabb szintre helyezzük, közösségformáló tevékenységét iskolai szinten bővítjük:
munkaközösségek rendezvényeivel
más intézmények tanulóinak vendégül látásával (óvoda, gimnázium stb..)
táborok szervezésével
a 8. évfolyamon szerenád, ballagás rendezésével
minden hónap utolsó keddjén iskolagyűléssel, ahol értékeljük az eredményeket, majd tájékoztatjuk a diákokat az elkövetkező hónap várható programjairól.

A diákönkormányzat tagjai:

– A diákönkormányzat felnőtt vezetőinek létszáma: 1 fő
– A diákönkormányzat gyermek vezetői: minden osztály – (5.o – 8.o-ig) képviselője.
– A diákönkormányzat minden tagjának joga a tisztségviselők megválasztásában részt venni, mint választó és mint választható személy.
– A diákönkormányzat minden tagjának joga a diákönkormányzat bármely tisztségviselőjéhez kérdést intézni, és arra érdemleges választ kapni.

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;
sportélet;
túrák, kirándulások szervezése;
kulturális, szabadidős programok szervezése;
a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

Ezekben a kérdésekben

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;
a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.

A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor
az iskolai sportkör – a munkaterv részét képező – szakmai programjának megállapításához,
az iskolai étkeztetés keretében biztosított ételek minőségéről, az iskola házirendjében szabályozott módon”
a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzatot az iskola intézmény vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

2.13. Szülő – tanuló – pedagógus – intézményi partneri együttműködési formái

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve a feladatokról az iskola vezetése, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.
Az iskola igazgatója, helyettesei, havonta iskolagyűlést tartanak.
Az igazgató évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségi ülésén részt vesz.
A diákönkormányzat vezetője havonta kapcsolatot tart a diákönkormányzat vezetőségével a diák önkormányzati ülésen.
Feladatkörét és jogait folyamatosan erősítjük, az iskolai élet színtereinek megfelelően igénybe vesszük.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőivel.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják.
A szülői képviselet hagyományosan működő szervezete a Szülői Munkaközösség választmánya, mely az osztályok választott képviselőiből áll.

üléseit saját munkaterve alapján tartja, melyen részt vesz az iskolavezetés képviselője,
az igazgató legalább évente egyszer részt vesz a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
az osztályfőnökök félévente legalább egyszer az osztályuknak szülői értekezletet tartanak.

Az iskola nyitottsága érdekében sokoldalú együttműködési lehetőséget biztosítunk a következő területeken:

1. Szülő – pedagógus:

családlátogatás igény szerint
szülői értekezlet
fogadó óra
írásbeli tájékoztatás
e-napló
iskola honlapja
iskolai programokban való aktív szülői részvétel
SZMK értekezletek
szülők nevelők bálja

Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak.

2. Pedagógus – tanuló:

osztályfőnöki órák
diáktanács
e-napló
iskola honlapja
igazgatói tájékoztatás
iskolagyűlés
iskolai rendezvények
egyéni beszélgetések

3. Intézményi partneri kapcsolatok

Az intézmény a település életében, közéletében folyamatosan jelen van, nevelőink, tanulóink részt vesznek a város rendezvényein, sokszor nézőként, gyakran aktív közreműködőként is. Széleskörű kapcsolatrendszert építettünk ki a város szinte minden intézményével, civilszervezetével.

A szokásos információcserénél szorosabb, tartalmasabb a kapcsolatunk az óvodával. Rendszeresen részt veszünk egymás rendezvényein, programjain.
Tájékoztató szülői értekezletek: minimum egy-egy a tanév során.
Szakmai együttműködés a tankötelezett gyerekek megismerése
Pályázatok adta lehetőségek kiaknázása az együttműködésre.
Leendő 1. osztályosok részére Fecske tábor közös szervezése (óvónők és 1. osztályos tanítók
Fontosnak tartjuk a Városi Művelődési Központ és Könyvtár szerepét, hiszen az az értékközvetítés, amit végeznek, tanulóink és kollégáink javát szolgálja. (Filharmónia előadások, színház, mozi, író- olvasó találkozók, könyvtári programok, vetélkedők)
Kiemelt fontosságú a VSE-vel és a szakosztályokkal, civilszervezetekkel (pl.: a Kárpát-medencei Magyarság Művelődési Kör Egyesület) a kapcsolatunk az iskolai sport és az utánpótlás nevelés kapcsán. (Úszóversenyek, utcai futóversenyek, területi atlétika vagy triatlon, Duatlon versenyek, labdajátékok)
A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, formálása; helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása érdekében 2004 szeptemberétől a Szilver Alapfokú Művészeti Iskola kezdte el működését intézményünkben
Sokat köszönhetünk a Családsegítő Szolgálatnak és a gyámhivatal munkatársainak, hiszen hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulóinknak soron kívül, mindig nagy felelősségtudattal segítettek.
A gyerekek szűrővizsgálatait végző egészségügyi szakszolgálatok, szakemberek segítik a diákok egészséges fejlődését.
Fontosnak tartjuk kapcsolatunkat a martfűi magazinnal, melynek révén tájékoztatást tudunk adni a település lakosainak az iskolában folyó tevékenységről.
Kiemelkedően fontos szerepe van iskolánk életében a városvezetésnek, a képviselőtestületnek. Rendezvényeinken mindig szívesen vesszük jelenlétüket, hiszen szeretnénk, ha megismernék munkánkat, az iskola életét, az itt folyó tevékenységet.
Az eredményes oktató-nevelő munka érdekében az iskola, rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a Tehetséges Tanulókért Alapítvány és a Boldog Gyermekekért Alapítvány kuratóriumával.
Az iskolai programok szervezésében és lebonyolításában azSZMK által mozgósított szülői háttér sok segítséget nyújt.
Középiskolákkal való együttműködés
Pályaorientációs szülői értekezlet tartása középiskolai igazgatók meghívásával.
A 8. osztályosok részvétele a nyílt napokon.
Pályázatok adta lehetőségek kiaknázása az együttműködésre.
Intézményünk a „KÖZNEVELÉS AZ ISKOLÁBAN” TÁMOP-3.1.4.B/13-1-2013-0001 kiemelt projekt keretében módszertani innovációs központként 3 évig lehetőséget biztosít nyitott intézményi szolgáltatás keretében módszertani modelljeink bemutatására, adaptálására

2.14. A tanulmányok alatti vizsgák rendje

Alapfokon az alábbi tanulmányok alatti vizsgák lehetségesek:

Osztályozó vizsga
Különbözeti vizsga
Javító vizsga
Pótló vizsga

A részletes eljárási szabályokat az „20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet” szerint kell megszervezni.

Fogalmak:

Javítóvizsga:

Adott tantárgyból az adott tanév követelményeinek nem teljesítése esetén megfelelő felkészítés után letehető vizsga.

Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.

A szaktanár által összeállított tematika alapján írásbeli és szóbeli vizsgára is sor kerül.

A javítóvizsga eljárási szabályai

A tanuló év végi bizonyítványával együtt az adott tantárgyból a javító vizsga témaköreit, tematikáját írásban átveszi. A javító vizsga időpontjáról két héttel korábban az elektronikus naplón keresztül és tértivevénnyel ellátott levél formájában kap értesítést. A szaktanár a vizsgát megelőzően tantárgyanként kétszer 45 perces órában megbeszélést tart a tanulóval.

Javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15. és augusztus 31. között időpontban szervezhető.

A vizsgán tanulónál lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott, formája: írásban és/vagy szóban, időtartama: tantárgyanként 45 perc.

A vizsga bizottsága 3 tagú.

A vizsgabizottság tagjai:

elnök: az iskola igazgatója vagy megbízott helyettese,
tagok: szaktanár, a tanuló saját tanára), a munkaközösség-vezetők (tantárgyanként).
A bizottság a vizsgáról jegyzőkönyvet készít.
A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

Osztályozóvizsga:

Korábban nem tanult tantárgyból, vagy még nem tanult évfolyam tananyagából (félévkor vagy év végén) letett vizsga. Azon tanulók, akik olyan tantárgyból tesznek osztályozó vizsgát, amely nem szerepel az iskola helyi tantervében (pl. olasz, spanyol stb.) kötelesek önálló felkészüléssel más iskolában jelentkezni osztályozó vizsgára és hivatalos eljárás keretében jegyzőkönyvvel bizonyítani az elért eredményt.
Azon tanulók kötelesek osztályozó vizsgát tenni, akik az adott tantárgy tanítási óráinak több mint 30%-áról hiányoztak és nincs elegendő osztályzatuk az értékeléshez.
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Az osztályozóvizsgára vonatkozó szabályok:

ideje: igazgató által előírt időpontban,
követelményei: a felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges ismeretek,
formája: írásban és/vagy szóban,
időtartama: tantárgyanként 45 perc,
ha tanév kezdetekor tesz osztályozó vizsgát a tanuló, akkor a vizsga várható ideje előtt 2 hónappal, a bizonyítvány leadásával kell jelentkeznie az osztályfőnökénél,
az osztályozóvizsga idejének beosztásáról a szülőt (tanulót) időben értesítjük az elektronikus naplón és keresztül és postai úton,
a vizsgán tanulónál lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.

Tantárgyanként a feladatokat, illetve a megválaszolandó kérdéseket a tanuló tanára határozza meg, és a munkaközösség-vezető ellenőrzi, hogy a tantervi követelményeknek eleget tesz-e. A tanuló teljesítményének értékelését a vizsgabizottság végzi.

A vizsga bizottsága 3 tagú.

A vizsgabizottság tagjai:

Különbözeti vizsga:

Adott tantárgyból iskola, illetve iskolatípus váltás esetén letehető vizsga.

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

A vizsgatárgyak (osztályozó, javító, különbözeti) részei és követelményei

Alsó tagozat: magyar nyelv, irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, etika technika és tervezés, digitális kultúra.
Felső tagozat: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, fizika, matematika, biológia, kémia, földrajz, testnevelés, ének-zene, digitális kultúra, etika, vizuális kultúra, természettudomány.

Mindkét tagozaton a tantárgyak vizsga feladatait a helyi tantervben évfolyamonként meghatározott követelményrendszer alapján állítjuk össze.

Pótló vizsga

A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

A tanulmányok alatti vizsga / osztályozó, különbözeti, javító, pótló/F– ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.

Tantárgy		Írásbeli	Szóbeli	Gyakorlati
	vizsga
*Alsó tagozat*
Magyar nyelv		Írásbeli	Szóbeli
Irodalom		Írásbeli	Szóbeli
Idegen nyelv		Írásbeli	Szóbeli
Matematika		Írásbeli	Szóbeli
Etika/Hit- és erkölcstan		Írásbeli	Szóbeli
Környezetismeret		Írásbeli	Szóbeli
Digitális kultúra			Szóbeli	Gyakorlati
Ének-zene			Szóbeli	Gyakorlati
Vizuális kultúra				Gyakorlati
Technika és tervezés				Gyakorlati
Testnevelés				Gyakorlati
*Felső tagozat*
Magyar nyelv		Írásbeli	Szóbeli
Irodalom		Írásbeli	Szóbeli
Idegen nyelvek		Írásbeli	Szóbeli
Matematika		Írásbeli	Szóbeli
Etika/Hit- és erkölcstan		Írásbeli	Szóbeli
Történelem		Írásbeli	Szóbeli
Természettudomány		Írásbeli	Szóbeli
Fizika		Írásbeli	Szóbeli
Kémia		Írásbeli	Szóbeli
Biológia		Írásbeli	Szóbeli
Földrajz		Írásbeli	Szóbeli
Hon- és népismeret		Írásbeli	Szóbeli
Dráma és színház		Írásbeli	Szóbeli
Állampolgári ismeretek		Írásbeli	Szóbeli
Ének-zene		Írásbeli	Szóbeli	Gyakorlati
Vizuális kultúra				Gyakorlati
Digitális kultúra			Szóbeli	Gyakorlati
Technika és tervezés				Gyakorlati
Testnevelés				Gyakorlati

Az értékelés rendje:

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Ha a vizsga tantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével – a teljes vizsgára kapható pontszám 60%-ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes pontszám 80%-ával azonos.

A javító vizsga tantárgyi témaköreit 2. sz. melléklet tartalmazza.

Az egyes vizsgarészeken elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg:

0-33% elégtelen
34-50% elégséges
51-70% közepes
71-90% jó
91-100% jeles

2.15. A tanulók átvételének szabályai

2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát,
a szülő személyi igazolványát,
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak- az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, az igazugató dönt a felzárkóztatás módjáról.

Ha a 2-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgató helyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell.

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

Az általános iskola 1-8. évfolyamáig a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele megfelel a Nemzeti Köznevelési Törvény 57. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.

Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez.

Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja.

Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.
Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,
Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és az egyéni tanrend keretében tanulók esetében az osztályozó vizsga az adott évfolyam valamennyi tantárgyából kötelező.

Általános szempontok

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette.
Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

2.16. Elsősegély-nyújtási alapismeretek

Az elsősegélynyújtás célja az élet megmentése, a további egészségkárosodás megelőzése és a gyógyulás elősegítése. A segítségnyújtás, cselekvőképes magatartás minden állampolgár kötelessége. Ezen ismeretek elsajátítása az alapfokú oktatásban 1-8 évfolyamokon tanítási órákon belül történik (osztályfőnöki, biológia, testnevelés, természetismeret, kémia, technika), a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve.

Célok: olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megóvására, megvédésére. Fontos a testi, lelki, szociális egészség megbecsülése, megőrzésére való nevelés az egészséges életvezetésre való felkészítés. Bármilyen körülmények között tudjon a tanuló életkorának megfelelően szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Az elsősegélynyújtás során szeretnénk

fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást,
megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,
felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

Feladatok, pedagógiai eszközök:

Az oktatás során a következő kompetenciák elsajátítása történik:

1-4. évfolyamokon beszélgetések, szituációs játékok során

– képesek legyenek veszélyforrásokat felismerni
– a veszélyt kiváltó okokat tudják megnevezni, a megelőzési lehetőségeket megkeresni
– tudják értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket baleset esetén

5-6. évfolyamokon: feladatlapok, tesztek segítségével

– képesek legyenek vészhelyzeteket felmérni, mérlegelni
– tudjanak vészhelyzetekben nyugodtan, logikusan cselekedni
– ismerjék, hogyan lehet biztosítani a baleseti helyszínt

7-8. évfolyamokon: külsős előadók, bemutatók során

– képesek legyenek felismerni a tüneteket, panaszokat
– ismerjék és tudják alkalmazni a vérzéscsillapítási eljárásokat
– tudjanak elsődleges sebellátást végezni, elsősegélyt nyújtani

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő területek szolgálják:

Tantárgy	Elsősegély-nyújtási alapismeretek
biológia, természettudomány	rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés
kémia	mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás, égési sérülések szénmonoxid mérgezés
technika és tervezés	vágási sérülések forrázás áramütés
testnevelés és egészségfejlesztés	magasból esés ficam, törés

3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

3.1 Kerettanterv

3.1.1. Kerettanterv- NAT 2020

A kerettanterv kötelező minimális óraszámait, valamint a szabadon tervezhető órakeretet az alábbi táblázat tartalmazza:

*Heti óraszám / évfolyam*	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Kötelező óraszám	22	22	22	23	27	26	28	28
Szabadon tervezhető	2	2	2	2	1	2	2	2
Max. heti óraszám	24	24	24	25	28	28	30	30

3.1.2. Kerettanterv- NAT 2020 óraszámai

A kerettanterv tantárgyait és annak óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza, melyet a 2020-ban módosított NAT-hoz igazítva határoztunk meg.

tantárgy	1. évfolyam			2. évfolyam			3. évfolyam			4. évfolyam
	NAT szerinti	tervezett	eltérés	NAT szerinti	tervezett	eltérés	NAT szerinti	tervezett	eltérés	NAT szerinti	tervezett	eltérés
magyar nyelv és irodalom	7	7		7	7		5	5		5	5
matematika	4	4		4	4		4	4		4	4
történelem
állampolgári ismeretek
hon- és népismeret
etika/hit- és erkölcstan	1	1		1	1		1	1		1	1
környezetismeret							1	1		1	1
természettudomány
kémia
fizika
biológia
földrajz
idegen nyelv							0	1		2	2
ének-zene	2	2		2	2		2	2		2	2
vizuális kultúra	2	2		2	2		2	2		1	1
dráma és színház
technika és tervezés	1	1		1	1		1	1		1	1
digitális kultúra							1	1		1	1
testnevelés	5	5		5	5		5	5		5	5
osztályfőnöki
Összesen	22	22	0	22	22	0	22	23	0	23	23	0

tantárgy	5. évfolyam			6. évfolyam			7. évfolyam			8. évfolyam
	NAT szerinti	tervezett	eltérés	NAT szerinti	tervezett	eltérés	NAT szerinti	tervezett	eltérés	NAT szerinti	tervezett	eltérés
magyar nyelv és irodalom	4	4		4	4		3	3,5	0,5	3	4	1
matematika	4	4		4	4	0	3	3,5	0,5	3	3,5	0,5
történelem	2	2		2	2		2	2		2	2
állampolgári ismeretek										1	1
hon- és népismeret				1	1
etika/hit- és erkölcstan	1	1		1	1		1	1		1	1
környezetismeret
természettudomány	2	2		2	2
kémia							1	1,5		2	1,5
fizika							1	1,5		2	1,5
biológia							2	1,5		1	1,5
földrajz							2	1,5		1	1,5
idegen nyelv	3	3		3	3		3	3		3	3
ének-zene	2	2		1	1		1	1		1	1
vizuális kultúra	1	1		1	1		1	1		1	1
dráma és színház							1	1
technika és tervezés	1	1		1	1		1	1
digitális kultúra	1	1		1	1		1	1		1	1
testnevelés	5	5		5	5		5	5		5	5
osztályfőnöki	1	1		1	1		1	1		1	1
Összesen	27	27	0	27	27	0	29	30	1	28	29,5	1,5
				26						28

3.2 Óraszámok évfolyamokra bontva

Óraszám 1-4. évfolyam
Tantárgyak	1. évf.	2. évf.	3. évf.	4. évf.
Magyar nyelv és irodalom	7	7	5	5
Idegen nyelvek			+1	2
Matematika	4	4	4	4
Etika/Hit- és erkölcstan	1	1	1	1
Környezetismeret			1	1
Ének-zene	2	2	2	2
Vizuális kultúra	2	2	2	1
Technika és tervezés	1	1	1	1
Testnevelés	5	5	5	5
Digitális kultúra			1	1
Kötelező óraszám összesen	22	22	23	23
matematika teh. /korr.	0,5	0,5	0,5	0,5
magyar nyelv és irodalom teh. / korr.	0,5	0,5	0,5	0,5
Kötelező óraszám szabadon tervezhető óraszámmal együtt	23	23	24	24

Óraszám 5-8. évfolyam
Tantárgyak	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
Magyar nyelv és irodalom	4	4	3+0,5	3+1
Idegen nyelvek	3	3	3	3
Matematika	4	4	3+0,5	3+0,5
Etika/Hit- és erkölcstan	1	1	1	1
Történelem	2	2	2	2
Állampolgári ismeretek				1
Hon- és népismeret		1
Természettudomány	2	2
Fizika			1,5	1,5
Kémia			1,5	1,5
Biológia			1,5	1,5
Földrajz			1,5	1,5
Ének-zene	2	1	1	1
Dráma és színház			1
Vizuális kultúra	1	1	1	1
Digitális kultúra	1	1	1	1
Technika és tervezés	1	1	1
Testnevelés	5	5	5	5
Osztályfőnöki	1	1	1	1
Kötelező óraszám összesen	27	27	30	29,5
matematika teh. /korr.	0,5	0,5	0,5	0,5
magyar nyelv és irodalom teh. / korr.	0,5	0,5	0,5	0,5
Kötelező óraszám szabadon tervezhető óraszámmal együtt	28	28	31	30,5

Abban az esetben, ha 4.évfolyamon /illetve bármelyik évfolyamon/ csoportbontásra kerül sor matematika, illetve magyar nyelv-és irodalom tantárgyból, akkor a szabadon felhasználható órakeretből nem használható fel a heti 0, 5 óra.

3. évfolyamon az idegen nyelv bevezetése miatt a heti kötelező óraszám eggyel növekedik. 6. évfolyamon a tanulók heti kötelező óraszáma szintén eggyel növekedik a Hon- és népismeret tantárgy bevezetése miatt. 7. évfolyamon a Színház és dráma tantárgy kerül bevezetésre heti 1 órában, valamint magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyaknál a NAT által előírt kötelező óraszámot heti fél-fél órával emeltük meg, így a kötelező óraszám ezen az évfolyamon 2 órával növekedett. 8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom kötelező óraszámát heti 1 órával, míg a matematika tantárgy heti óraszámát 0,5 órával emeltük meg, így a heti kötelező óraszám 1,5 órával növekedett meg.

3.2.1 Kerettanterv összesített óraszámai

A 2018-2019-es tanévtől kezdődően a magyar nyelv és irodalom tantárgyat két külön tantárgyra bontottuk, ezért két érdemjeggyel értékeljük.

A tantárgy bontott óraszámai évfolyamonként a következők:

	Irodalom	Magyar nyelv
1. évfolyam	4	3
2. évfolyam	4	3
3. évfolyam	2,5	2,5
4. évfolyam	2,5	2,5
5. évfolyam	2	2
6. évfolyam	2	2
7. évfolyam	2	1,5
8. évfolyam	2	2

3.3. NAT 2020 helyi tantervei

Intézményünk helyi tantervét az Oktatási Hivatal által ajánlott 2020-as NAT-hoz illeszkedő kerettantervek alapján készítettük el, melyet a 4. számú melléklet tartalmaz.

https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek

3.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, melyet a Kormány által kijelölt szerv hivatalos tankönyvjegyzékén szerepelnek (20/2012.(VIII.31.) EMMI r. XX/A fejezet; 76/D). A tankönyvellátás helyi rendje a Házirend 8. fejezetében található meg részletezve.

A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, szerkesztő eszközök… Ezen eszközök beszerzése és dologi költsége a szülőket terheli.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói tankönyveket és más taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt tankönyvekről és más taneszközökről a szülőket minden tanév második szülői értekezletén tájékoztatja az iskola. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

feleljen meg az iskola helyi tantervének;
egyes esetekben a kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók (tartós tankönyvek, atlaszok);
használatukban a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be;
a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni.

Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten –egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják.

Az információs bázis a minőségelvű rendszer fontos eleme, amely segít a biztonságos tankönyvkiválasztásban. Választásunkban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, tehát megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A tankönyvválasztás olyan piaci jellegű szabályozó, amely elősegíti, a jövőben még inkább megvalósítja a minőségelv érvényesülését.

Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai:

a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás
a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében
a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei
a tankönyv, mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben
a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása
a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába

A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket.

Taneszközök használata

Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését.

Tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat használni, videó felvételeket készíteni, tudják az intézményben található IKT eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban.

Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk.

Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.

3.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Alsó tagozatban célunk a tanulás iránti érdeklődés és motiváltság felkeltése, erősítése és továbbfejlesztése, az életképes tudás átadása. Célunk az önálló munkavégző képességük erősítése, a figyelem és koncentráció képesség fejlesztése, feladattudatuk kialakítása.

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében különösen fontos feladat a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

Feladataink:

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe
az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, formálása; helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása
a fentebb említett pedagógiai feladatok színvonalas megvalósításában partnerként működik közre a Szilver Alapfokú Művészeti Iskola, melynek pedagógusai a kötelező tanítási órákon kívül, szabadidős foglalkozás keretében, heti 1 órában foglalkoznak tanítványainkkal.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

Feladataink:

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával
a fentebb említett pedagógiai feladatok színvonalas megvalósításában partnerként működik közre a Szilver Alapfokú Művészeti Iskola, melynek pedagógusai a kötelező tanítási órákon kívül, szabadidős foglalkozás keretében, heti 2 órában foglalkoznak tanítványainkkal.
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés megalapozása
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

Kulcskompetenciák:

anyanyelvi kommunikáció
idegen nyelvi kommunikáció
matematikai kompetencia
természettudományos és technikai kompetencia
digitális kompetencia
szociális és állampolgári kompetencia
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
a hatékony önálló tanulás

Feladataink:

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

Feladataink:

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

3.6. Mindennapos testnevelés

Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra

a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
b) iskolai sportkörben való sportolással,
c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel,
d) sportszervezetben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján – amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik – a félévre érvényes, a sportszervezet által kiállított igazolással váltható ki.
e) Az úszásoktatás 1-6. évfolyamon történik, a tanulók 6.évfolyam végére a tantervi követelményeket elsajátítják. Az úszásoktatás megvalósítását a szülők önkéntes támogatással segíthetik a Diáksport Egyesületen keresztül.

Az intézmény megállapodást köt a Városi Sportcsarnok és a Martfű Termál SPA üzemeltetőjével, mert így tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.

Felmentést kizárólag azok a tanulók kaphatnak, aki érvényes versenyengedéllyel rendelkeznek; sportszervezet keretei között szervezett edzéseket látogatnak; az edzéslátogatás igazolt. A felmentés heti két testnevelésóra alóli mentességet jelent, ha az edzés igazolása mellett az érintett testnevelésórát közismereti tanóra nem előzi meg, vagy nem követi, azaz, ha a kiváltandó testnevelésóra az adott tanítási napon az első (adott esetben a 0.), az utolsó, vagy az utolsó kettő tanítási órában van, így a tanuló korábbi távozása vagy későbbi érkezése más tanóráról való hiányzást nem okoz.

4. A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT MEGSZERVEZÉSE, MÓDSZERTANA ÉS AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

4.1. A választható foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A hatályban lévő köznevelési törvény szerint az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megoldani, hogy a foglalkozások legalább 16 óráig tartsanak. A tanuló kötelessége, hogy ezeken a foglalkozásokon részt vegyen. A 16 óráig kötelezően biztosítandó iskolai foglalkozások továbbra is lehetőséget adnak a napközis és tanulószobai foglalkozások megtartására is. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a szülő kérelmére az igazgató saját hatásköre alapján ez alól felmentést adhasson.

Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett tanórán kívüli foglalkozásokat is szervez.

Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A résztvevőket a pedagógusok jelölik ki és erről a szüleiket is értesítik.

Nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév május 20-ig felmérést készítünk. A választható tanórán kívüli foglalkozások esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a szakkör indítását és a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező foglalkozás lenne.

– Kreativitást fejlesztő foglalkozások
– Mozgásfejlesztő foglalkozások
– Egészség és környezetvédelem
– Logikus gondolkodást fejlesztő foglalkozások
– Informatikai kultúrát fejlesztő szakkörök
– Művészeti, irodalmi szakkörök

Idegen nyelvi kompetenciát fejlesztő foglalkozások

4.2. Projektoktatás

A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül.

Széleskörű tantárgyi koncentrációt felölelő témakörök kiválasztásával megvalósulhat a tanulók komplex látásmódjának fejlesztése. Cél a mindennapi életből származó témák feldolgozása, melyben produktumokat hoznak létre a tanulók. A munka során maguk végzik a tények összegyűjtését, a következtetések levonását, a feladat megtervezését.

Az értékelés fontos eleme a produktum kiállítása és bemutatása.

Az ismeretszerzés szervezeti keretei

Megnevezés	Feladatai
Tanóra	Heterogén osztályközösségnek szervezve, csoportbontás lehetőségével élve, változatos, korszerű oktatásszervezési módszerek használatával – különös tekintettel a kooperatív technikák és a projektmódszer, tanórai differenciálás, tevékenységközpontú oktatás használatára.
Projektoktatás	Meghatározott témával, éves munkatervben jelölve. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.
Tantárgyi projektek	Adott tantárgy éves programjába illesztve, a projektmódszer használatával feldolgozott téma, témarészlet.

4.3. „Legyen élmény a tanulás!” – az alsó tagozat gyermekközpontú megújítása

Az ajánlások célja, hogy a tanulás élményszerűbbé váljon, az iskolai mindennapok pedig jobban igazodjanak a gyermekek életkori sajátosságaihoz.

1. Gyermekbarát iskolakezdés és napirend

Elérni kívánt cél: A tanítási nap nyugodt, biztonságos és a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó kezdése.
Szakmai megoldás: Rugalmas napkezdés. Az iskola a tanítási idő kezdete előtt alakít ki reggeli ráhangoló idősávot.
Konkrét intézményi teendő

Csengetési rend:
érkezés: 7.45 – 7.50
1. óra: 8:00 – 8:45 (szünet: 8:45 – 8:55)
2. óra: 8:55 – 9:40 (szünet: 9:40 – 9:55)
3. óra: 9:55 – 10:40 (szünet: 10:40 – 10:50)
4. óra: 10:50 – 11:35 (Ekkor az 1-2. évfolyam kezdi az ebédet; szünet: 11:35 – 11:45)
5. óra:11:45 – 12:30 (Ekkor a 3-4. évfolyam ebédel; szünet: 12:30 – 13:00 között a felső tagozat ebédel)
6. óra: 13:00 – 13:45 (szünet: 13:45 – 13:55)
7. óra: 13:55 – 14:40

A csengetési rend a házirendbe kerül bele

2. Hosszabb mozgásos szünetek, nyugodt ebédidő és pihenőidő

Elérni kívánt cél: A tanulók fizikai és mentális regenerálódásának biztosítása a tanítási nap során.
Szakmai megoldás: A házirend és a helyi napirend kialakításakor az iskola biztosítja a hosszabb udvari szünetet, megfelelő időt a nyugodt étkezésre.
Konkrét intézményi teendő: Az iskola felülvizsgálta a csengetési rendet és az étkezés szervezését; a hosszabb szünetek, az ebéd- és pihenőidő szabályait beépítette a házirendbe.
Szülők tájékoztatása: őszi szülői értekezlet, krétán keresztül írásban
Felelősök: ügyeleti beosztás ebédlő, udvar

3. Komplex, tantárgyközi élmény- és projektnapok

Elérni kívánt cél: A tanulási tartalmak összekapcsolása, a kíváncsiság, az együttműködés és a gyakorlati alkalmazás erősítése.
Szakmai megoldás: Alsó tagozaton havi bontásban témanapot tartanak. A témanapok részletes programja, felelősei a munkatervekben található.
Alsó tagozatos tanulóink is bekapcsolódnak a Fenntarthatósági témahét programjaiba.
Konkrét intézményi teendő: Az iskola biztosítja a feltételeket, eszközöket, a részletes programterv az intézményi munkaterv része.
Szülői tájékoztatás: iskola honlapja, közösségi média csoportja, krétán keresztül

4. Iskolán kívüli tanulási helyszínek rendszeres használata

Elérni kívánt cél: A tanulás személyes tapasztalathoz, a helyi környezethez és a valós élethelyzetekhez kapcsolása.
Szakmai megoldás: A helyi Martfűi Városi Művelődési Központ és Könyvtár rendezvényeinek látogatása: minden alsó tagozatos osztály félévente egy alkalommal könyvtárlátogatáson vesz részt. Alsó tagozatos diákjaink Csiri-biri bérlettel színházi előadásokat tekintenek meg, egy tanévben 4 alkalommal. Városi szavalóverseny szervezése a Művelődési Központ munkatársaival. A helyi középfokú oktatási intézmény látogatása 7-8.évfolyamon.
A külső helyszíni programterv megjelenik az intézményi munkatervben.
Kapcsolattartók: pedagógiai asszisztens, igazgatóhelyettes
Kísérők: osztályfőnökök, szaktanárok
Szülői tájékoztatás: krétán keresztül, a program kezdete, vége

5. Az alsó tagozatos házi feladat észszerű korlátozása

Elérni kívánt cél: A gyermekek délutáni és családi idejének védelme, valamint az önállóan teljesíthető, valóban fejlesztő gyakorlás előtérbe helyezése.
Szakmai megoldás: A pedagógiai program határozza meg az alsó tagozatos házi feladat mennyiségi és minőségi korlátait. Alsó tagozaton is csak irodalomból, magyar nyelvből, matematikából, majd idegen nyelvből lehet írásbeli házi feladatot adni. Pénteken is az iskolában kell, a délutáni napközis időben elkészíteni a házi feladatot. A gyerekek csak az olvasókönyvet vihetik haza hétköznapokon és hétvégére.
Szülői tájékoztatás: őszi szülői értekezlet, írásban a Krétán keresztül

6. A mindennapos testnevelés élményszerű megszervezése

Elérni kívánt cél: A mozgás örömének, a testi biztonságnak, az együttműködésnek és az egészséges életmód alapjainak kialakítása.
Szakmai megoldás: A testnevelésben nagy szerepet kap a szabadtéri játék, a séta, az ügyességi és csapatjáték, valamint más közösségi és élménymozgás. Az iskola a helyi adottságokhoz igazítva használja ki a változatos mozgásformák lehetőségét a mindennapos testnevelés megszervezésén túl.
Konkrét intézményi teendő: A testnevelést tanítók a helyi munkatervükben rögzítik a következő élménymozgás-programot, valamint annak felelősét is.

A programok a következők:

Mozdulj vetélkedő!: 1-2. évfolyamon, 5-6.évfolyamon, 7-8.évfolyamon
Vízi vetélkedő: 3-4. évfolyamon
Kapitány labda vetélkedő: 3-4. évfolyam
Iskolai focibajnokság /osztályok között felső tagozaton
Iskolai csocsó bajnokság, asztalitenisz bajnokság
Iskolai atlétikai verseny
Szülői tájékoztatás: intézmény honlapja, intézmény közösségi média csoportja

7. Tapasztalati természettudományos és matematikai tanulás

Elérni kívánt cél: A megfigyelésre, kísérletezésre, cselekvésre és problémamegoldásra épülő gondolkodás fejlesztése.
Szakmai megoldás:
Fenntarthatósági témahét megvalósítása:
2026. május 10-14.
2026. május 14. Nyílt Nap: a projekt héten elkészített anyagok kiállítása
A pedagógusok rendszeresen alkalmazzanak udvari mérést, növény- és környezetmegfigyelést, egyszerű kísérleteket, tárgyakkal végzett számolást, mozgásos matematikát, piac- vagy vízprojektet és más, kézzelfogható tapasztalatszerzésre épülő feladatokat.
Konkrét intézményi teendő: A pedagógusok készítenek évfolyamonkénti tapasztalati tanulási tervet és eszközlistát; a tevékenységeket, felelősöket beépítik az intézmény munkatervébe. Biztosítja az eszközök tárolását, használati rendjét és beszerzését.
Szülői tájékoztatás: Kréta, honlap, közösségi média

8. Mindennapos mese, felolvasás és történethallgatás

Elérni kívánt cél: A szókincs, a szövegértés, a figyelem, a belső képalkotás, az olvasási motiváció és az érzelmi biztonság erősítése.
Szakmai megoldás: Az iskolánk alsó tagozaton beépíti a rövid, rendszeres mese-, felolvasás- vagy történethallgatási alkalmakat a tanulási blokkok közé, vagy a délutáni napközis foglalkozásokba.
Konkrét intézményi teendő: Az iskola lehetőséget ad a pedagógusnak, hogy a reggeli vagy a délutáni tanulási folyamat közé rugalmasan építsék be a mindennapos mese vagy felolvasás időkeretét. Gondoskodik megfelelő könyvállományról és felelősökről.
Szülői tájékoztatás: szülői értekezletek

9. Bántalmazásmegelőzés és biztonságos iskolai környezet

Elérni kívánt cél: A fizikai és a digitális bántalmazás megelőzése, a társas biztonság, az elfogadás és a konfliktuskezelési kultúra fejlesztése.
Szakmai megoldás: Az iskola kialakít egy egyértelmű bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollt, ami a házirendben jelenik meg. Beszélgetőköröket, együttműködésre építő tanulási helyzeteket, közös szabadidős programokat. Biztosítja a pedagógusok számára módszertani támogatást és továbbképzési lehetőséget.
Konkrét intézményi teendő: Az intézmény kidolgozza a bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollját; a szükséges szabályokat beépíti a házirendbe és az SZMSZ-be. Kijelöli a jelzések fogadásáért és kezeléséért felelős személyeket. Szakemberek bevonásával előadásokat, szülői fórumokat szervez
Szülői tájékoztatás: szülői értekezlet, honlap, közösségi média, Kréta

4.4. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt:

nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét
törekszünk a „másság” elfogadtatására
szeretnénk megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal, a rászorulókat a segítség elfogadására
felismerve a gyermekekre leselkedő veszélyeket, bekapcsolódtunk a dohányzás, alkohol, drog elleni programokba
a különleges bánásmódot igénylő vagy valamilyen részképesség- fejlődési zavarral küzdő gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő ellátást
a deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzésére, egyénre szabott nevelést, a fejlesztésre szorulók között egyénre szabott követelményrendszert alkalmazunk;
a határtalan és a szülői, felnőtt kontroll nélküli televíziózás ártalmairól, a számítógép felügyelet nélküli mértéktelen használatáról rendszeresen szólunk a szülői értekezleteken és fogadó órákon
az osztályfőnökök tartós megbízása lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő vagy abban szenvedő tanulóinkat a legrövidebb idő alatt a megfelelő segítségnyújtási formában, tanácsadásban részesítsük
fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra
évente felmérjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, a gyermekvédelmi felelős folyamatosan nyomon követik fejlődésüket. A már kialakult hátrányos helyzet, illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel:
iskolaorvossal
védőnővel
családgondozóval
fejlesztő pedagógussal, logopédussal
a rendőrség és
a gyámhatóság munkatársaival.

Esélyegyenlőség biztosítása az iskolai alapítványok bevonásával:

iskolai alapítványaink bevonása a hátrányos helyzetű gyermekek anyagi segítésébe
a nyári tematikus napközis táborokon és a nyári tematikus bentlakásos táborokon a foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket csak abban az esetben tudja biztosítani az intézmény, ha kiírásra kerül ebben a témában pályázat és azon sikeresen támogatást is kapunk. Egyéb esetben a részvétel költségtérítés ellenében lehetséges.

Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások, táborozások, nyári napközis táborok és nyári tematikus bentlakásos táborok, kulturális és sportprogramok, vetélkedők szervezésével. Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról, (mikulás, karácsony, farsangi bál, húsvét, gyereknap), ápoljuk hagyományainkat, élményt és példát adva azok számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg.

A tanulási nehézségekkel küzdő tanítványainkat korrepetáljuk, napközibe, tanulószobába irányítjuk. Tanítványaink szüleivel állandó a kapcsolatunk. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógust, tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémával kihez lehet fordulni, fogadóórát tart, családlátogatáson megismeri a problémás gyermekek családi környezetét és aktív tagja a gyermekvédelmi jelzőrendszernek.

Az esélyegyenlőség megerősítése érdekében az alábbi szakmai feladatokat végezzük el:

Madárbarát Iskola programban veszünk részt
Bevezettük a KAP programot
idegennyelvet oktatunk 3. évfolyamtól
7. évfolyamtól tudásszint alapú idegennyelvi oktatást folytatunk
tehetséggondozás folyik magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból
1. évfolyamtól társastánc oktatása folyik/ megállapodás a Szilver tánciskolával/
tanulói eredményesség növelése érdekében a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulók(2024.08.31. POK elemzést követően 3 fő, intézkedést nem írtak elő), de törekszünk az érintett létszám további csökkentésére
Pályaorientációs tevékenységet folytatunk, belső és külső előadók bevonásával
Oktatást segítő alkalmazásokat használunk (Matific, Mozabook)

4.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

4.5.1. Ellenőrzés, értékelés – beszámoltatás formái

A pedagógiai munka elengedhetetlen része az ellenőrzés értékelés, mely fontos szerepet játszik a tanuló személyiségének fejlesztésében, ösztönöz, a kötelességtudatot fejleszti, az önértékelést és önnevelést segíti elő.

A helyes értékelés világosan megfogalmazott, következetesen betartott követelményrendszeren alapul. Nem a tanuló tudásában meglévő hiányosságokat, hanem az elsajátított ismeretet, jártasságot, készséget vesszük számba. Minden tanulót önmagához, egyéni adottságaihoz kell mérnünk. Értékelésünkkel törekszünk arra, hogy a tanuló a tőle elvárható maximumot nyújtsa.

A beszámoltatás módjai:

szóbeli feleltetés
órai aktivitás
gyakorlati tevékenység
írásbeli felelet
témazáró dolgozat
kiselőadás
gyűjtés, kutatás
tesztek
kísérletek elvégzése
tanév eleji, tanév végi felmérések
diagnosztikai felmérések

4.5.2 Írásbeli feladatok értékelése

Diagnosztikus felmérés: a folyamat elején annak feltárására irányul, hogy a tanulók milyen szintű előzetes ismeretekkel, kompetenciákkal rendelkeznek, képességeik és készségeik milyen fejlettséget mutatnak. Ennek ismeretében fogalmazzuk meg a következő pedagógiai fokozat céljait, a fejlesztés irányait.
Várható hatása: segíti a pedagógiai munka tervezését, elsősorban a differenciálás szempontjainak kialakítását, pótlásra kerülnek fontos ismeretek.
Formája: év eleji felmérés
Alkalmazásának köre: munkaközösségi szinten szabályozott
Értékelés: százalékos kimutatás

Formatív felmérés: fejlesztő célú beszámoltatás a tanulási folyamatban való előrehaladásról.
Várható hatása: Lehetővé teszi az elsajátított ismeretek mélységének és stabilitásának megismerését, megmutatja a további fejlődéshez szükséges korrekciót.
Formája: tanév közben felmérés
Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia, szükség szerint
Értékelése: érdemjeggyel, 1-5 fokozatú skálával

Tanév közbeni írásbeli tematikus dolgozat: egy-egy rövidebb tanítási-tanulási szakasz eredményességéről, hatékonyságáról ad képet. A tanított ismeretek, kompetenciák számonkérését szolgálja.
Várható hatása: Elősegíti a tantárgyi ismeretrendszerek megszilárdulását. Segíti a tanulók önértékelését, az egyes tanulót a csoporthoz viszonyított teljesítménynek megismerésében, segíti a tanári értékelést.
Formája: témazáró dolgozat
Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia, a tantárgy sajátosságai szerint
Értékelése: érdemjeggyel, 1-5 fokú skála alkalmazásával

Tanév közbeni írásbeli felelet: a tanulók teljes, vagy annál kisebb körében íratott írásbeli felelet. Egy-egy tananyagrész (lecke) egyéni elsajátításának gyors visszajelzését szolgálja.
Várható hatás: a folyamatos tanulást ösztönzi, segíti egy-egy tanuló ismeretekben való előrehaladásának ellenőrzését.
Formája: írásbeli felelet
Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia
Értékelése: érdemjeggyel, 1-5 fokú skála alkalmazásával

Tanév végi szummatív felmérés: a tanulást lezáró, a végállapot eredményeit tükröző lezáró – minősítő felmérés. Globális képet ad a követelmények teljesítéséről.
Várható hatása: a NAT és az iskolai dokumentumok által rögzített követelményekhez képest ad képet a tanuló tudásáról.
Az év végi osztályzat kialakításában súlyozott szerepe van.
Formája: tanév végi felmérés
Értékelése: szövegesen és érdemjeggyel, 1-5 fokú skála alkalmazásával

A szummatív méréshez használt tantárgytesztek:

tanár által készített mérőeszköz
standardizált mérőeszköz
tudásszintmérő tesztek
feleletválasztó tesztek
feleletalkotó tesztek
képesség- jellegű tudás mérésére alkalmas feladatok

A felső tagozatos és középiskolás diákok esetén tagozatváltáskor a következő méréseket végezzük még el:

önszabályozás, tervezés, időbeosztás
elsajátítási motiváció
idegen nyelv elsajátítási motiváció

A mérések célja: információt szerezni a tanulási szokásokról, segíteni a tanulót a helyes tanulási módszerek, motiváció időbeosztás kialakításában.

Az írásbeli beszámoltatással szembeni elvárások:

A teljesítmények felméréséül szolgáló eszközök (tesztlapok, feladatlapok, felmérő lapok) megválasztásakor, összeállításakor törekedjen minden szaktanár a mérésekkel szembeni követelmények figyelembe vételére. (validitás, reliabilitás, objektivitás)
A pontozási módok, (az írásbeli felelet kivételével) a pontozás érdemjeggyé alakítása szélesebb körű – munkaközösségi, vagy azonos évfolyamon azonos tárgyat tanítók – megegyezésén alapuljon. Tükrözze az egységességet, szolgálja az összehasonlíthatóságot.
Az írásbeli beszámoltatás a tanulói tudás konkrét hiányosságaira mutasson rá, mutassa meg a gyermeknek, hogy miben kell fejlődnie.
Mutasson irányt a továbblépéshez, erősítsen meg a biztos tudásról, szilárd ismeretekről.

Az írásbeli értékelések rendje:

A köznevelési törvény értelmében az első évfolyam félévi és év végi, a második évfolyam félévi értékelése szövegesen történik.

A szöveges értékelés koncepciójának elvi kiindulópontjai:

Az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyerekeknek szóljon.
Alakítsa a helyesen értékelést, segítse a reális önismeretet.
Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart.
A gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének.
A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.

A szöveges értékelés módjai:

az első negyedévben átfogó értékelés készül a tanulmányi munkához való hozzáállásról, a tanuló általános fejlettségi szintjéről, szociális kompetenciájáról
Félévkor az elektronikus naplóban a tanuló fejlettségi szintjét jellemző szöveges értékelés történik

Év végén teljes körű értékelést készítenek tanítóink, amelyben tantárgyanként részletesen értékelik a tanuló éves teljesítményét.

Az értékelő lapot a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány mellett adják ki. Az év végi szöveges értékelés a bizonyítvány mellékletét képezi.

Összegzésként a következő minősítést kaphatják a tanuló:

Kiválóan megfelelt

Jól megfelelt

Megfelelt

Felzárkóztatásra szorul

………… tantárgyakból dicséretet érdemel.

2. évfolyam félévétől 8. osztályig az írásbeli dolgozatok, felmérők, témazárók értékelésénél a teljesítmény %-át az alábbiak szerint váltjuk érdemjegyekre:

2. évfolyam félévtől 8. osztályig:

0 – 32 % – elégtelen (1)

33 – 50 % – elégséges (2)

51 – 74 % – közepes (3)

75 – 90 % – jó (4)

91-100 % – jeles (5)

Az értékelés rendszeressége a tanév során:

Az év elején végzett tájékoztató jellegű mérés osztályzata, százalékos értékelése nem számíthat bele a félévi (év végi) érdemjegy számításába.
Egységes témazáró megírása tantárgyanként, évfolyamonként kötelező
A témazárók érdemjegyeit pirossal jelzi az elektronikus napló.
5. osztályban az átmenet megkönnyítése érdekében október hónapig minden tantárgyból, felsőbb évfolyamon a belépő új tantárgyakból elégtelent nem adunk.
Ugyanazon tanítási napon egy tanuló számonkérése nem lehet több háromnál (írásbeli, szóbeli).
Egy napon kettő témazáró dolgozatnál többet nem írhat egy tanuló sem. A szaktanár jelezze előre a témazáró írásának időpontját. A szaktanárok egyeztetnek, az alacsonyabb óraszámban tanult tantárgyak előnyt élveznek.
A tanulóknak joga van bármilyen beadott írásbeli munka értékelését megismerni két héten belül. Amennyiben ez a feltétel nem érvényesül, úgy az érdemjegyet a tanuló nem köteles elfogadni, kivétel, ha a tanár hiányzott, vagy a tanítási szünet ide is bele esik.
A számonkérésnél minden nevelő kötelessége a szóbeli és írásbeli számonkérés megfelelő arányú alkalmazására.
Értékelésnél: magyar, matematika, idegen nyelv tárgyakból – havi két osztályzatot, kisebb óraszámú tárgyakból félévenként minimum 3-4 érdemjegyet kell adni a tanulónak.

A tantárgyi dicséretek szabályai:

A tanuló az 1-7. évfolyamon bármely tantárgyból kaphat évvégitantárgyi dicséret.
8. évfolyamon félévkor és évvégén is adható tantárgyi dicséret.
A Kréta rendszerben a tantárgyi dicséret „5 D” jelöléssel jelenik meg.
A bizonyítványban a „kitűnő” kifejezés kerül feltűntetésre.

4.5.3 Szóbeli értékelés

A szóbeli feleletek érdemjegyeit azonnal közölni kell a tanulókkal – és még azon a napon be kell írni az elektronikus naplóba.
Érdemjegyet adni csak az órai teljesítményért, illetve a tananyaggal összefüggő tanórán kívüli tevékenységért – házi feladat, kiselőadás, verseny stb. – lehet. A tantárgyi jegyek nem használhatók közvetlen fegyelmezési eszközként.
Mind a szóbeli, mind az írásbeli beszámolások követelményeit, értékelési szempontjait a tanulókkal előzetesen ismertetni szükséges. Fontos, hogy a pedagógusok biztosítsanak tantárgyukban javítási lehetőséget a tanulóknak.

4.6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A házi feladat kiadásának korlátai

Magyar nyelv-és irodalom, idegen nyelv, valamint matematika tantárgyból az 5-8. évfolyamon a házi feladatok elsődleges célja a sokoldalú képességfejlesztés szolgálata differenciált módon. Ezekből a tantárgyakból az alapkészségek gyakorlására lehet kötelező írásbeli házi feladatot adni, más tantárgyból nem.
A tanulóknak egyéni képességeik alapján választható szorgalmi feladatokat javasolhatunk, melynek elkészítése nem kötelező
A választható házi feladat hiánya szankciót nem von maga után
Az elkészített, választható feladatokért dicséretet, jutalmat adunk
Törekszünk arra, hogy a választható írásbeli és a szóbeli házi feladatok elvégzésének együttes ideje az 5-8. évfolyamon 60-70 percnél nem legyen több naponta.

Magasabb évfolyamba lépés feltétele

Az általános iskola 1-8. évfolyamáig a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele megfelel a Nemzeti Köznevelési Törvény 57. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

4.7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Intézményünk specialitása, hogy 7. évfolyamtól az idegennyelv tanítása esetében a tehetséges tanulóknak évfolyam szinten heti 1 többletórát biztosítunk. Az adott csoportba a 6. évfolyam végén megírt szintfelmérő alapján lehet bekerülni. A csoport tagjai vállalják a tanév során a plusz egy óra többletet, területi, megyei színtű nyelvi versenyeken vesznek részt. Többletórában tanító pedagógus vállalja, hogy tanítványait versenyezteti, illetve alapfokú nyelvvizsgára készíti fel

Digitális kultúra, technika és tervezés, tantárgyaknál az egyes tantárgyak belső logikája, nevelési-oktatási célkitűzései, tárgyi feltételek határozzák meg a bontást, másrészt a felzárkóztatás indokolhatja az osztályok bontását. Figyelembe kell venni az osztályok összetételét, kiemelten figyelve a BTMN, valamint az SNI tanulók számára. Amennyiben egy osztályon belül 5-nél több tanuló rendelkezik a fent megnevezett határozattal, akkor a csoportbontást indokoltnak tartjuk.

Egyéb foglalkozásokat /napközi, tanulószoba/ 1-6. évfolyamon szervezünk. Az adott tanév áprilisában, az előzetes tantárgyfelosztás elkészítése előtt felmérjük, hogy a következő tanévben hány napközis / tanulószobás / csoport kialakítására lesz szükség. Homogén csoportot akkor alakítunk ki, ha évfolyam szinten több, mint 30 tanuló jelentkezik.

A választható tanórán kívüli foglalkozások esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

Fentiek abban az esetben valósulhatnak meg, ha megfelelő humánerőforrással rendelkezünk, a szülői igények megfelelő létszámban jelennek meg, de legfőképp, ha a fenntartó arra engedélyt ad.

A csoportbontás megvalósításának feltételeit a következő táblázat tartalmazza:

tantárgy/fog-lalkozás	Angol nyelv többletóra	Digitális kultúra	Technika és tervezés	Magyar nyelv és irodalom/matematika	Német nyelv többletóra	Etika/hit- és erkölcstan
kritériumok	Angol nyelv többletóra	Digitális kultúra	Technika és tervezés	Magyar nyelv és irodalom/matematika	Német nyelv többletóra	Etika/hit- és erkölcstan
évfolyam	7-8.	3-8.	5-7.	4.	7-8.	1-8.
indoklás/iskolai specialitás	tudásszint szerint, képességnek megfelelő haladás biztosítása, versenyeztetés, tehetséggondozás, nyelvvizsga	azonos évfolyamon az osztályok létszáma és az informatika terem kapacitása, tudásszint szerint		magas osztálylétszámok esetén	tudásszint szerint, képességnek megfelelő haladás biztosítása, versenyeztetés, tehetséggondozás, nyelvvizsga	egyéni nyilatkozat alapján, eljárásrendnek megfelelően
létrehozott csop. szervezeti kerete, módja	évfolyam szintű	osztály szintű	osztály szintű	osztályszintű	évfolyam szintű	elsődlegesen évfolyam szintű
létrehozott csop. száma	2	2	2	2	2	bevett egyházzal történő egyeztetés alapján
minimális-maximális létszám	12-14-16	14-20	14-20	14-20	10-15	bevett egyházzal történő egyeztetés alapján
óratöbbletet, plusz forrást igényel-e	igen	igen	igen	igen	igen	nem
óratöbbletet, plusz forrást igényel- fedezete	finanszírozott órakeretben, várható többlettanítással	finanszírozott órakeretben, várható többlettanítással	finanszírozott órakeretben, várható többlettanítással	finanszírozott órakeretben, várható többlettanítással	finanszírozott órakeretben, várható többlettanítással	nem
csoportba kerülés feltétele	emelt óraszámú csoportba: 6.osztály angol nyelvi szintfelmérő megírása :jó vagy jeles osztályzat esetén	kötelező óraszám	kötelező óraszám	kötelező óraszám	emelt óraszámú csoportba: 6.osztály német nyelvi szintfelmérő megírása :jó vagy jeles osztályzat esetén	szülői igény
jelentkezés módja	szaktanár sorolja be	szaktanár sorolja be	szaktanár sorolja be	szaktanár sorolja be	szaktanár sorolja be	nyilatkozat
jelentkezés határideje						minden év május 20.
átjárhatóság a csoportok között	igen	igen	igen	igen	igen	szülői igény szerint
átjárhatóság feltétele, határideje	szülő kérésére, szaktanár javaslata alapján tanulmányi eredmény, szint-felmérő alapján	szaktanár javaslata alapján	szaktanár javaslata alapján	szaktanár javaslata alapján	szülő kérésére, szaktanár javaslata alapján tanulmányi eredmény, szint-felmérő alapján	érintett felek egyeztetése után, előző tanév május 20.
Eredményesség	kompetencia eredmény javítása			tankerületi és kompetencia eredmény javítása	kompetencia eredmény javítása
Felelős	idegennyelvi munkaközösség vezető	reál munkaközösség vezető	reál munkaközösség vezető	humán munkaközösség	idegennyelvi munkaközösség vezető	általános igazgató-helyettes

4.8. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:

az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel,
a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa – az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat a következő módon.

b) ha a tanuló testnevelésórán és gyógytestnevelésben egyaránt részt vesz, az iskola testnevelés vagy mozgásnevelés tantárgyat tanító pedagógusa és a pedagógiai szakszolgálat gyógytestnevelést tartó pedagógusa együttműködésben,

c) ha a tanuló kizárólag gyógytestnevelésben vesz részt, a pedagógiai szakszolgálat feladatellátása keretében az adott intézményben a gyógytestnevelést ellátó pedagógus,

d)ha a tanuló sem testnevelésórán, sem gyógytestnevelésen nem vesz részt, de valamely strukturált mozgásfejlesztésben igen, a mozgásfejlesztést végző pedagógus,

e) ha a tanuló sajátos nevelési igényű, és részt vesz testnevelésórán, illetve gyógytestnevelésben, az a) –c) pontban meghatározott pedagógus és a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozását tartó gyógypedagógus, konduktor együttműködésben,

f) ha a tanuló gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben vesz részt testnevelés-vagy mozgásnevelés-órán, a testnevelést, illetve mozgásnevelést tanító pedagógus végzi el.

A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával.

A lefolytatott fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus – a mérésben érintett tanulónként – rögzíti és feltölti az informatika rendszerbe.

A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából – elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között – szükséges intézkedéseket. A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására.

A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az érintett pedagógusok, továbbá köznevelési intézmények vezetői tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából – elsősorban az iskolai testnevelés tantárgy, valamint az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozás, valamint a gyógytestnevelés keretei között – szükséges intézkedéseket. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé

4.9. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

4.9.1 Az iskola egészségnevelési elvei

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,
az értékek ismerete,
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata,
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
a tanulás és a tanulás technikája,
az idővel való gazdálkodás szerepe,
a rizikóvállalás és határai,
a szenvedélybetegségek elkerülése,
a tanulási környezet alakítása,
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Az egészségnevelési programban megjelennek olyan életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák, mint például:

az egészséges táplálkozás témái,
a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás,
a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció,
a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)
a testi higiénia,
a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés),
a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)
a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

4.9.2 Az iskola környezeti nevelési elvei

Célok és feladatok

Hajlandóságot kell ébresztenünk a tenni akarásra, a konkrét problémák megoldására, hatékony együttműködésre és eredményes konfliktuskezelésre.
Nyitottá kell tennünk tanulóinkat a környezet szépségeink befogadására, kritikussá a negatív környezeti jelenségekkel szemben.
Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének megérzését.
Élményhelyzeteket kell biztosítanunk, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni felelősségteljes magatartással, jó értékítélettel a pozitív jövőkép kialakulásának érdekében.
Ki kell alakítanunk a gyerekekben a helyes választás képességét, adjunk lehetőséget a környezetkímélő technológiákkal készült termékek megismerésére, a takarékos és mértékletes életvitel igényére.
Törekednünk kell arra, hogy az iskolai rendezvények a lehető legkisebb mértékben terheljék a környezetet.

Módszerek

Arra törekszünk, hogy a hagyományos módszerek háttérbe szorításával a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenykedtető, szenzitív interaktív módszereket alkalmazzuk.

4.10. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és célja:

Segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát
Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését
Személyre szabott legyen
Vegye figyelembe a gyermek fejlődését

Az értékelés folyamata:

Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve a szaktanárok véleményét. Az osztályzatokat beíratja az elektronikus ellenőrzőbe
Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol
A magatartás és szorgalom jegyekről a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt.
- Az érdemjegyről az osztályban tanítók, a folyosóügyeletet ellátó nevelők, napközis, fejlesztő, gyógytestnevelő, tanulószobát vezető nevelő és az osztályfőnök dönt, szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata duplán számít.

Magatartáson értjük a tanuló:

iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát
önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát
hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban
házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását
a közösség érdekében végzett tevékenységét
viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét.

A magatartás értékelése

Magatartás	Példás	Jó	Változó	Rossz
1. Fegyelmezettsége	Nagyfokú állandó	Megfelelő még nem teljesen a sajátja	Másokat zavaró, változó, de igyekszik	Erősen kifogásolható, negatív
2. Viselkedés kultúrája	Tisztelettudó, udvarias	Kivetni valót hagy maga után	Udvariatlan, nyegle	Durva, romboló, durván közönséges
3. Hatása a közösségre	Pozitív, aktív, jóindulatú	Közömbös, nem árt	Vonakodó, ingadozó	Negatív ártó, megfélemlítő
4. Házirend betartása	Betartja, arra ösztönöz	Néha hibázik	Részben tartja be	Sokat vét ellene
5. Felelősségérzete	Nagyfokú	Időnként felelőtlen	Ingadozó	Megbízhatatlan

Magatartásra adható dicséretek és elmarasztalások:

Szóbeli:

Egyéni, személyes
Osztályközösség előtt
Szülők jelenlétében
Iskola közössége előtt
Súlyos vétség, a házirend sorozatos megszegése, társak bántalmazása esetén fegyelmi tárgyalás hívható össze, amelyen a DÖK képviselői is jelen vannak.

Szorgalmon értjük a tanuló:

tanulmányi munkához való viszonyát,
munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát,
önálló feladatai elvégzésének minőségét,
rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását, aktivitását

A szorgalom

Szorgalom	Példás	Jó	Változó	Hanyag
1. Tanulmányi munkája	céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésében	figyelmes, törekszik a jó tanulásra, néha buzdítani kell	munkája ingadozó, gyakran kell figyelmeztetni	munkája hanyag, akadályozó, ellenálló
2. Munkavégzése	kitartó, pontos, megbízható, önálló	rendszeres, többnyire önálló	rendszertelen, hullámzó, önállótlan	megbízhatatlan, önállótlan
3. Kötelességtudata	Kifogásolhatatlan, precíz	néha ösztökélni kell	csak folyamatos figyelmeztetésre dolgozik	sok az el nem végzett feladata, nem érdeklik a feladatai
4. Tanórákon kívüli aktivitása	érdeklődő, rendszeres, aktív	ösztönzésre dolgozik	ritkán dolgozik	egyáltalán nem dolgozik
5. Felszerelése	felszerelését rendben tartja	felszerelése néha hiányos	felszerelése gyakran hiányos	felszerelése mindig hiányos

Szorgalomra adható dicséretek és elmarasztalások:

Szóbeli:

Egyéni, személyes
Osztályközösség, iskolaközösség előtt
Szülők jelenlétében

Magatartásra és szorgalomra adható írásbeli dicséretek, elmarasztalások

Dicséretek
Nevelőtestületi dicséret (év végén bizonyítványba)	Ha a tanuló összes érdemjegye jeles és a tantárgyak feléből dicséretben részesül.
Igazgatói dicséret (elektronikus ellenőrzőbe)	Osztályfőnök vagy a szaktanár felterjesztése után a sport, művészeti vagy tanulmányi versenyen nyújtott teljesítményért
Osztályfőnöki dicséret (elektronikus ellenőrzőbe)	Kiemelkedő közösségi munkáért, megyei és országos tanulmányi- vagy sportversenyen való eredményes részvételért vagy három szaktárgyi dicséretet követően
Szaktanári dicséret (elektronikus ellenőrzőbe)	Kiemelkedő tanulmányi munkáért. Tanulmányi versenyen való eredményes szereplésért, iskolai rendezvényeken való részvételért.
Jutalomkönyv, oklevél (tanév végén)	Kitűnő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért illetve sportban nyújtott kimagasló eredményért valamint kiemelkedő közösségi munkáért.
Tantárgyi dicséret (év végén bizonyítványba)	Kitűnő

Fegyelmező eljárások

A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályait az SZMSZ tartalmazza.

Fegyelmező intézkedések, elmarasztalások

Szorgalmi vagy szaktanári figyelmeztetés (elektronikus ellenőrzőbe)	A felszerelés, házi feladat hiánya. Tanulmányi kötelezettség elmulasztása
Osztályfőnöki figyelmeztetés (elektronikus ellenőrzőbe)	A házirend megsértése. Tanórákon magatartásbeli problémák. igazolatlan mulasztás.
Osztályfőnöki intés (elektronikus ellenőrzőbe)	A házirend gyakori megsértése.
Igazgatói figyelmeztetés (elektronikus ellenőrzőbe)	A házirend gyakori, durva megsértése
Igazgatói intés (elektronikus ellenőrzőbe)	A házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás. Igazolatlan mulasztás.
Igazgatói megrovás (elektronikus ellenőrzőbe)	Súlyos fegyelmi vétség. Nagyobb értékű, szándékos károkozás.
Áthelyezés másik osztályba, iskolába	Kivételes esetekben, ha a tanuló vétsége nagyon súlyos, illetve a fenti intézkedések már nem visszatartó erejűek számára. Az áthelyezéshez, illetve kizáráshoz minden esetben a nevelőtestület határozata szükséges.

A jutalmazás további eszközei

A tanulók tanulmányi, művészeti és sportteljesítményének értékelése, jutalmazása.

A nevelőtestület határozata alapján a következő díjak, kupák adhatók a tehetséges tanulók munkájának elismeréseként, melyek odaítéléséről minden tanév végén az osztályozó értekezleten a nevelőtestület hoz végleges döntést.

1.-4. évfolyamon: Az év alsós sportolója
1.-4. évfolyamon: Kiváló művészeti teljesítményért
5.-8. évfolyamon: Az év felsős sportolója
5.-8. évfolyamon Kiváló művészeti teljesítményért

A fenti kupák nemek között is megoszthatóak.

8. évfolyamon: Jó tanuló, jó sportoló
5.- 8. évfolyamon: József Attila kupa

A Jó tanuló, jó sportoló és a József Attila Kupa nemenként nem megosztható. A felsorolt kupák odaítélésénél mindig az adott tanév eredményeit vesszük figyelembe, és ha a nevelőtestület úgy dönt, akkor nem feltétlenül kerül minden kupa kiosztásra. A Jó tanuló, jó sportoló díj nemenként nem megosztható, az Év alsós és felsős sportolója díjat, pedig több tanuló is megkaphatja kimagasló eredményeiért. A kupára érdemes tanulók eredményeit az osztályfőnök, testnevelő tanár, vagy bármely nevelő terjeszti a tantestület elé, akik többségi szavazással döntenek a kupa odaítéléséről. A kupán szerepel a díj megnevezése, a tanuló neve és a tanév megjelölése. A díjat a tanévzáró ünnepségen osztjuk ki, ha 8. osztályos tanuló kapja, akkor a ballagáson.

4.11 A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás forgalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése.

3. A fogyasztóvédelem oktatás színterei az oktatásban

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak az iskola helyi tantervében a technika, fizika, földrajz, magyar nyelv és irodalom, biológia és egészségtan, kémia, informatika, történelem médiaismeret tantárgyak és az osztályfőnöki órák helyi tantervében, valamint a környezetnevelési programban jelenik meg.

4.12. Közlekedési ismeretek oktatása

Az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől már az új alaptanterv alapján, új tankönyvekből tanulnak a diákok, a közlekedés témakörét továbbra is az első és második osztályos technikaórákon kell oktatni. 6 órát kell a közlekedési szabályokra, valós közlekedési helyzetek, gyalogosokra vonatkozó közlekedési jelzések és táblák megismertetésére fordítanunk.

Később, a harmadik és negyedik évfolyamon környezetismeret órán az Életközösségek lakóhelyünk környezetében elnevezésű témakörben kerül elő újra a közlekedés. A kerettanterv alapján az erre javasolt időkeret 20 óra – ez idő alatt kell a diákoknak beszélniük (rengeteg egyéb téma mellett) a tömegközlekedésről vagy a gyalogos/kerékpáros közlekedés előnyeiről. A részletes ismereti anyagot a fent említett tantárgyak helyi kerettanterve tartalmazza.

5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A pedagógiai program érvényességi ideje
Az iskola nevelőtestülete felülvizsgálta pedagógiai programját, melyet a nevelőtestületi szavazás után elfogadott.
Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2024. szeptember 1. napjától 2028. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A 2026-2027. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén, ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
A Pedagógiai Program felülvizsgálatát kétévente vagy jogszabályi változás esetén el kell végezni.

III. A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

az iskola igazgatója
a nevelőtestület bármely tagja
a nevelők szakmai munkaközösségei
a szülői munkaközösség
az iskola fenntartója.

A tanulók a pedagógiai program módosítását az diák-önkormányzati képviselői útján az Intézményi Tanácsnak javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét.
A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.
A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.
A házirend elolvasható az iskola honlapján. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgató helyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

az iskola honlapján
az iskola fenntartójánál
az iskola irattárában
az iskola könyvtárában
az iskola nevelői szobájában
az iskola igazgatójánál
az iskola igazgató helyetteseinél
a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Martfűi József Attila Általános Iskola pedagógiai programját az iskola szülői munkaközössége véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Martfűi József Attila Általános Iskola pedagógiai programját az iskola diákönkormányzata véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Martfűi József Attila Általános Iskola pedagógiai programját az iskola nevelőtestülete 2026. augusztus 31. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Martfűi József Attila Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Martfű, 2026. augusztus 31.

______________________
igazgató

1. FÜGGELÉK

Pedagógiai Program jogszabályi háttere

• 2011 évi CXC, törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt)
• 2023. évi LII. Törvény a pedagógusok új életpályájáról (továbbiakban: (PÚÉTV)
• 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
• 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: R)
• a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. Rendelet (továbbiakban: NATR)
• 401/2023. (VIII.30.) Korm. Rendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló
• 2023. évi LII. Törvény végrehajtásáról
• 229/2012. (VIII.28) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
• 277/1997. (XII.22.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről
• 26/1997. (IX.3) NM rendelet az iskolaegészségügyi ellátásról
• Szolnoki Tankerületi Központ Intézményfejlesztései terve (2023-2028)
• Szolnoki Tankerületi Központ
• Tankerületi Esélyegyenlősségi Intézkedési Terve (TEIT)
• szakmai alapdokumentum

1. számú melléklet

Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai Közösségi Program

Az EFOP-3.3.5-17 Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai Közösségi Program kísérleti megvalósítása c. konstrukció célrendszeréhez igazodva és az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 kiemelt projekt keretében fejlesztett oktatási és képzési tartalmakra építve a Százszorszép bokréta elnevezésű projekt megvalósítása során intézményünkben újonnan kifejlesztett oktatási és képzési tartalmak kerültek adaptálásra a 2017/2018-as tanévtől kezdődően. Ezen tartalmak a projekt megvalósítási időszaka alatt kerültek kipróbálásra, tesztelésre és a jelen Pedagógiai Programba már a tapasztalatok alapján felmerült módosító javaslatokkal kiegészítve kerültek beépítésre.

1. Az adaptáció célrendszere

1.1. Az intézmény oktatási szervezetének, tanulásszervezési platformjainak továbbfejlesztése a megvalósított témamodulokban tematikus programokhoz kapcsolódó szolgáltatások, támogató rendszerek és kifejlesztett tartalmak, eszközök, kiadványok használatának beillesztésével.

1.2 Az egész életen át tartó tanulás kompetenciáinak iskolai fejlesztésének megalapozása és megerősítése a témamodulokban megvalósuló tevékenységeken keresztül, mellyel aktívan hozzájárulunk a fejlesztésben érintett gyerekek, és ezzel családjaik társadalmi felzárkózásának esélyeihez, a munkaerő piacon való helytálláshoz is.

Az intézményben az alábbi témamodulokban valósulnak meg tábori tevékenységek:

Nomád Kaland témamodul,
Idegen nyelvi témamodul,
Környezetvédelem, természetismeret, tudatos fogyasztói magatartás témamodul
Közlekedés, KRESZ, Sport és egészségre nevelés témamodul
Digitális világ, tudatos médiahasználat, digitális alkotás témamodul

1.3 A tanulók alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése a

Nomád Kaland,
Idegen nyelvi,
Környezetvédelem, természetismeret, tudatos fogyasztói magatartás,
Közlekedés, KRESZ, Sport és egészségre nevelés,
Digitális világ, tudatos médiahasználat, digitális alkotás témamodulokban megvalósuló tevékenységeken keresztül.

1.4 A köznevelés intézmények hátránykompenzációs szerepének erősítése a hátrányos, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a tanítási szünetekben elérhető személyiség- és készségfejlesztő tevékenységekkel, programokkal, amelyek elősegíthetik az iskolai lemorzsolódás, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésének mértékét. A témamodulokat, a fejlesztéseket minden gyerek számára elérhetővé tesszük, ezzel is erősítve a társadalmi esélyegyenlőséget, az egyenlő hozzáférés esélyét.

1.5 A környezettudatos gondolkodás növelése a gyermekeket körülvevő természeti értékek témamodulokban történő újfajta szemléletű bemutatásával. Az idegen nyelvi programok során megismerik más országok kulturális hagyományait, népszokásait, sajátosságait, ezzel is növelve a toleranciát, az elfogadást. Megismerik a tudatos fogyasztói magatartás alapelveit, az ökológiai lábnyom fogalmát, az e-számok és a fair trade termékek jelentését, az egészséges életmód és táplálkozás jelentőségét, valamint a globalizációban rejlő környezeti hatások veszélyeit. Megismerik a régi helyi népszokásokat, ezzel is erősítve nemzeti és kulturális identitásukat. Megismerik a biztonságos internethasználat módját, ezzel is hozzájárulva a digitális világ használatának egészséges megvalósulásához.

2. Az adaptáció célcsoportjai, hatásterületek

2.1 Közvetlen célcsoport az intézményben tanulói jogviszonnyal rendelkező 1-7. osztályos tanulók.

2.2 Közvetett célcsoport az intézmény pedagógusai, önkéntesként együttműködő szülők, iskolai közösségi szolgálatot teljesítő középiskolai tanulók.

3. Adaptált témamodulok

3.1 Nomád Kaland témamodul

Tantárgyi illeszkedés (7. évfolyam):

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek,
Hon- és népismeret,
Magyar irodalom,
Technika, életvitel és gyakorlat,
Biológia-egészségtan,
Testnevelés és sport,
Természetismeret

A tábor ideje alatt a gyerekek nomád körülmények közt táboroznak. A hét folyamán megismerkednek a környező élőhelyek élővilágával, a helyi ökoszisztémák működésével, bővítik növény és állat fajismereteiket, megismerik a természetben való viselkedés főbb alapszabályait, megtanulják tisztelni az őket körülvevő természeti értékeket. A tábor ideje alatt megtanulnak önállóan tájékozódni az erdőben, valamint kalandos vízi- és egyéb sportok kipróbálására is lehetőségük nyílik (pl. barlangtúra, sárkányhajózás).

3.2 Idegen nyelvi témamodul

Tantárgyi illeszkedés (3-7. évfolyam):

Idegen nyelv

A nyelvi tábor ideje alatt a gyerekek napi 2×3 órában nyelvi foglalkozásokon vesznek részt. A programok tervezésekor figyelembe vesszük a választott nyelv anyaországának kulturális hagyományait, népszokásait, sajátosságait, melyek játékos foglalkozások keretében kerülnek bemutatásra. E mellett a témához kapcsolódó szabadidős programokon vesznek részt.

3.3 Környezetvédelem, természetismeret, tudatos fogyasztói magatartás témamodul

Tantárgyi illeszkedés (1-6. évfolyam):

Környezetismeret,
Természetismeret,
Technika, életvitel és gyakorlat

A tábor és a napi kirándulások ideje alatt a gyerekek megismerik az erdő növény és állatvilágát, a vízparti életközösségeket. A hét folyamán megismerkednek a környező élőhelyek élővilágával, a helyi ökoszisztémák működésével, bővítik növény és állat fajismereteiket, megismerik a természetben való viselkedés főbb alapszabályait, megtanulják tisztelni az őket körülvevő természeti értékeket. megismerik a tudatos fogyasztói magatartás alapelveit, az ökológiai lábnyom fogalmát, az e-számok jelentését és jelentőségét, a fair trade termékek jelentőségét, az egészséges életmód és táplálkozás jelentőségét, valamint a globalizációban rejlő környezeti hatások veszélyeit. E mellett a témához kapcsolódó szabadidős programokon vesznek részt.

3.4 Közlekedés, KRESZ, Sport és egészségre nevelés témamodul

Tantárgyi illeszkedés (1-7. évfolyam):

Testnevelés és sport,
Biológia-egészségtan

A tábor több választott sportág köré szerveződik, játékos foglalkozásokkal, kirándulásokkal és kulturális programokkal kiegészítve.

3.5 Digitális világ, tudatos médiahasználat, digitális alkotás témamodul

Tantárgyi illeszkedés (5-7. évfolyam):

Informatika,
Technika, életvitel és gyakorlat,
Erkölcstan

A tábor ideje alatt a gyerekek megismerik a biztonságos internethasználat módját. Szakemberek segítségével kereső programok, képalkotó, képfeldolgozó, tájékozódást segítő, tervező és további alkalmazásokkal ismerkednek, a fotó- és filmkészítés technikáit sajátítják el. A tábor végére elkészítik saját alkotásaikat.

2. számú melléklet

EFOP 3.2.5-17-2017-00038 „Mi a pálya?” – Pályaorientáció a Szolnoki Tankerületi Központban

A „Kíváncsiak Klubja” élménypedagógiai program folytatása 2-5 évfolyamon az egész napos nevelés keretei között (szakköri formában). Időkerete havi 1×2óra minimum, és legalább 1-1 csoport alakuljon minden intézményben a 2-3. és a 4-5. évfolyamból (éves szinten 18 óra, 12 fő részvételével.)

7.2 A szakköri napló papíralapú, hogy a változó résztvevőket is követni lehessen.

Az elszámoltathatóság alapja a szakköri napló. Anyagszükséglet a 2020-as költségvetésbe tervezett 1000 Ft/főből.

7.3 A 72 órás „Kalandozás a pályaorientációs tenger szigetein” program folytatása 5 évfolyam 2. félévétől -8. évfolyamon tanórai keretek között, összesen 72 óra időtartamban. A modulok felhasználása 5. és 8. évfolyamon kötött, a kezdő és a záró modul miatt, a másik két évfolyamon szabadon felcserélhető. Az intézmény döntése, hogy mely tantárgyak órakeretében, valósítja meg (tömbösítve is megtartható.)

Az elektronikus naplóban PO jelöléssel és az éves központi/iskolai munkaterv alapján tervezett. A témák szabadon tervezhetők, a tavaly feldolgozott „Pályaorientációs tenger” témák csak javaslatok. Nem szükséges minden órán produktumot létrehozni. Lehet a tanórákba beépített, tudatosan illesztett elem. Az órákat tömbösíteni is lehet, a Pályaorientációs, Digitális, Fenntarthatósági stb. témahetekbe, témanapokba építve.

Tanulói portfólió elkészítése a pályaorientációval kapcsolatos tevékenységek összegzésére. A gyerekek önállóan döntik el a tartalmát, illetve a pedagógus útmutatása alapján. Az 5.,6. évfolyamon kötelező.

7.5 A 3 lépcsős tanácsadási folyamat megvalósítása 7-8 évfolyamon. Első lépcsőfok az osztályfőnök, második szükség esetén a pályaorientációs felelős, harmadik pedig szintén szükség esetén a pedagógiai szakszolgálat pályaorientációs tanácsadást végző szakembere.

7.6 Intézményenként önálló szervezésben évente 1 pályaorientációs nap megtartása, a Szolnoki Szakképzési Centrum pályaorientációs rendezvénye pedig kétévente minden intézménybe eljut az Centrummal kötött együttműködési megállapodás alapján.

7.7 7. évfolyamon 1 tanműhely és 1 vállalatlátogatás, melynek finanszírozása a pályaorientációs többletkötelezettség keretből történik.

(Lehet Iparkamarai, Agrárkamarai, egyéni szervezés is, ide lehet tervezni a 2020-as évtől a tanulónkénti 1000 Ft költését)

7.8 Pályaorientációs munkacsoport létrehozása, melynek vezetője a pályaorientációs felelős, tagjai az élménypedagógiai és a 72 órás modult tanító pedagógusok.

7.9 A projekt-verseny: Házilag tervezett (munkatervben rögzítetten) a kollégák által kiválasztott témában. Házi kiállítás keretében az iskolában, zsűrizése oklevéllel, honlapon megjelentetése—a helyben szokásos módon.

3. számú melléklet

Helyi tanterv 2020.

4. számú melléklet

Feladatterv és Protokoll

Különleges bánásmódot igénylő tanulók intézményen belüli átadására

Cél: A különleges bánásmódot igénylő gyermekekről (HH, HHH, SNI, BTMN) szóló kritikus információk átadása a tanévváltás vagy osztályváltás során. A protokoll biztosítja, hogy a fogadó pedagógusok azonnal, naprakész információk birtokában kezdhessék meg a munkát, megelőzve az információvesztést és támogatva a gyermekek egyéni szükségleteit.

1. Fogalomtár a gyors egyeztetéshez

HH (Hátrányos Helyzetű): Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, emellett alacsony iskolázottságú, alacsony foglalkoztatottságú vagy elégtelen lakókörnyezetű családban élő tanuló.
HHH (Halmozottan Hátrányos Helyzetű): A környezeti és családi hátrányok közül legalább kettő halmozottan fennáll, vagy nevelésbe vett gyermek.
BTMN tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
SNI tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

2. A megvalósítás ütemterve (Idővonal)

Időszak	Feladat megnevezése	Felelősök / Résztvevők
május 15. – június 15.	Adatgyűjtés az érintett tanulókról	Kibocsátó osztályfőnökök, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok igazgató-helyettes
június 15. – június 30.	Statisztikai összesítések elkészítése az új osztályok összetételéről a tantárgyfelosztás és órarendi sávok tervezéséhez.	Intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők
augusztus 24. – 28.	Személyes és szakmai átadó értekezletek (Felkészülési hét). A gyakorlati tapasztalatok és egyéni módszerek átadása.	Volt és új osztályfőnökök, szaktanárok, fejlesztők
szeptember 1. – 30.	A differenciáló módszerek beépítése a tematikus tervekbe. Szeptember végén 15 perces követő esetmegbeszélések.	Új szaktanárok, osztályfőnökök

3. Egységesített Adatátadó Sablon

A sűrű, sokoldalas szakvélemények helyett a mindennapi oktató-nevelő munkát az alábbi struktúrájú egyoldalas adatlap segíti:

Kategória	Rögzítendő tartalom	Gyakorlati példa
Tanuló státusza	SNI / BTMN / HH / HHH jelölése és a mentességek	BTMN, HH
Fejlesztési irány	A fejlesztést végző szakember megnevezése, a heti óraszám és a fókuszterületek.	Fejlesztő pedagógus, heti 2 óra (íráskészség, finommotorika)
Pedagógiai kedvezmények	Értékelés és minősítés alóli mentesítés (SNI); javaslatok a fokozott pedagógiai megsegítés lehetőségeiről a tanítási órákon a hatályos szakértői vélemények alapján	Helyesírás értékelése alól felmentve, számonkérésnél +30% idő biztosítása
Személyes „Kulcs”	Egyéni motivációs tényezők, erősségek, tehetségterületek vagy triggerszituációk.	Dicsérettel kiemelten motiválható. Túlterhelődés esetén 2 perc folyosói séta segít.
Családi háttér	A kapcsolattartás kritikus információi és egyéni családi körülmények.	Otthon nincs internetelérés; a szülő kizárólag telefonon, a délutáni órákban érhető el.

4. Digitális kommunikációs protokoll és „Védelmi háló”

Központi elérés a Microsoft Teamsben: Az iskola zárt Teams felületén osztályonként egy mappát kell fenntartani. Itt a szaktanárok egy helyen, azonnal elérnek minden hatályos szakvéleményt, adatlapot és egyéni fejlesztési tervet, így nincs szükség papíralapú adminisztrációra vagy személyes keresgélésre.
A „Szupererő” elve: Az átadás során a nehézségek mellett kötelező rögzíteni a tanuló kiemelkedő képességeit, érdeklődési köreit is, hogy az új pedagógus azonnal sikerélményhez juttathassa a gyermeket.
Aktív védelmi háló: Új kolléga, óraadó vagy tartós helyettesítő belépése esetén az osztályfőnök feladata, hogy az első tanítási nap előtt tájékoztassa a kollégát.

5. számú melléklet

„Szülő-suli” Program bevezetése

Bevezetés

A Martfűi József Attila Általános Iskola kiemelt feladatának tartja, hogy felkészítse tanulóit a továbbtanulásra, elősegítse, hogy a gyerekek saját képességeikhez mérten sajátítsák el a szükséges alapismereteket, valamint, hogy eljuttassa tanulóit képességeik maximumáig. A nevelési feladatok középpontjában az egyénre kialakított személyiségfejlesztés áll, valamint a tevékenységközpontú ismeretszerzés.

Tanulói létszámunk a 2026/2027-es tanévben 422 fő.

Az iskolában 17 tanulócsoport működik.

SNI tanulók száma 22 fő, BTMN 47 fő. A gyerekek összetétele nagyon vegyes képet mutat. A tanulók között megtalálható a rendezett, teljes családból jövő gyermek, de a nagyon alacsony szociokulturális környezetből jövő, csonka családban nevelkedő gyermek is. A mi feladatunk, hogy a tanulók szociális nehézségeik ellenére is folytathassák tanulmányaikat, ne kerüljenek kiszolgáltatott, reménytelen helyzetbe.

A mentorálás menete

Mentor és mentorált – egyik sem egy igazán előnyös helyzet. Tapasztalat, tudás átadása, annak a befogadása, helyes útmutatás ismert -vagy a mentorált részére egy új élethelyzetben- nagy figyelmet, emberismeretet és kitartó, folyamatos munkát igényel.

Alapszabályként a mentornak szem előtt kell tartania, hogy ne végezzen el feladatot a mentoráltja helyett, csupán világítson rá a dolgokra, keressenek együtt megoldási lehetőségeket. A tudásátadás talán tanárként nem nagy kihívás, de a program nem elsősorban a tanulási hátrányok kompenzálásáról szól. Második alapszabály, ami nélkül nem szabad belekezdeni a munkába, hogy hinni kell a mentoráltban, meg kell ismerni személyiségét, erős és gyenge odalát. Nyitott, őszinte kommunikációt kell kialakítani. Legnehezebb talán az őszinte kritika elfogadásának a megtanítása, annak a megértetése, hogy ez fejleszti a személyiséget, segíti a haladást. Meg kell tanulni a mentorált nyelvén beszélni, és vigyázni kell, hogy a kapcsolat véletlenül se sérüljön. Ha valaki mentori szerepet vállal, akkor is rá kell érnie, ha valójában nincs ideje. A problémát meg kell hallgatni, a sérelmeket orvosolni kell, esetmegbeszélést, konfliktuskezelést kell alkalmazni. Nyitottság, bizalom, elfogadás, példamutatás szükséges ahhoz, hogy mentoráltunkat a céljai kitűzéséhez és eléréséhez irányítsuk. Ennek sikeres teljesítéséhez sokrétű összefogásra, közös, átgondolt tevékenységre van szükség tanár, diák és a szülő között. Az előre kitűzött elvárások megkövetelése, a háttérből folyamatosan támogató, segítő magatartás adhat önbizalmat a mentoráltnak. Önbizalmat ahhoz, hogy egyre önállóbb, sikeresebb, magabiztosabb legyen. A feladat buktatóira is folyamatosan figyelni kell. Igyekezzünk ne a saját megoldásainkat ráerőltetni a mentoráltakra, hiszen az ő élethelyzetük teljesen más. Több megoldási lehetőség felvázolása, kipróbálása, a hibázás megengedése is fejlesztő hatású lehet.

Harmadik alapszabály az állandó visszajelzés kérése.

Bármikor tapasztalhatjuk, hogy csökken a mentorált motiváltsága, ezzel együtt pedig a vállalt feladatok sikeressége is. Ajánlatos ilyenkor a probléma hátterének a feltárása. Az ellenpóluson pedig a sikereket közösen kell megünnepelni

Feladataink:

I. Innovatív pedagógiai eszköz- és hatásrendszer kialakítása

a tanulók egyéni képességeinek, kulcskompetenciáinak fejlesztése, hátrányok csökkentése
tanulási motiváció megerősítése
a szülők és az iskola kapcsolatának javítása
a szülők aktivitása a közösségfejlesztésben, kommunikációban
mindezeket megalapozó pedagógiai módszertan és eszközkészlet kialakítása
intézményi kompetenciafejlesztés
pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése

II. Személyközpontú, egyéni fejlesztésen alapuló tevékenység folytatása

Az érintett gyermekekkel kapcsolatos célok
a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának csökkentése
a tanuláshoz szükséges alapkészségek megerősítése
a tanulók családi körülményeiből adódó hátrányok csökkentése, a szociokulturális helyzetből adódó lemaradások kompenzálása

III. Az iskola-család együttműködés fejlesztésén alapuló tevékenység

hatékony párbeszéd, együttműködés a szülői házzal
a szülők ismereteinek bővítése a korosztályra vonatkozó fejlődéspszichológia kapcsán
a szülők fejlesztése a tanulásmódszertan kapcsán, élményközpontú saját gyakorlat elsajátítása
együttműködés a családok és más partnerek

Közvetlen és rövid távú céljaink:

tanulás tanítása, eredményesség növekedése
szülők képességeinek javulása, aktivitás növekedése az iskola-család kapcsolatban
iskolai magatartás javulása
otthoni tanulás kialakulása
a tudás élményként való megélése
a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának csökkenése
a család és az iskola együttműködésében komoly előrelépés történik

Közvetett és hosszú távú céljaink:

iskolai tanulmányi eredmények javulása
önbizalom növekedése, sikerélmények, pozitívabb hozzáállás az iskolához, jobb tanár-diák viszony
középiskolai lemorzsolódás csökkenése
a tudatos életvezetés, gyermeknevelés kultúrája elterjed
a lakosság munkaerőpiaci kompetenciái javulnak
a pedagógusok módszertani kultúrája tovább fejlődik

Ezen célok elérésének érdekében minden tanév éves munkatervében kerül rögzítésre az adott évben kijelölt tevékenység, pedagógus és tanulói közösség.

Fenntartói jóváhagyás

A Szolnoki Tankerületi Központ a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83.§ (2) bekezdés g, pontjában meghatározott jogkörében eljárva ellenőrizte a Martfűi József Attila Általános Iskola Pedagógiai Programját (továbbiakban: PP). Az ellenőrzés során megállapította, hogy a PP a hatályos jogszabályokban előírt formai és tartalmi követelményeknek megfelel, a szakmai alapdokumentumban foglaltakkal koherens, nem tartalmaz többletfeladatot és többletköltséget.

A Szolnoki Tankerületi Központ a Martfűi József Attila Általános Iskola Pedagógiai Programját jóváhagyja.

Dátum:

…………………………………………
Rusvai Károly, tankerületi igazgató

A pedagógiai program nem akadálymentes PDF formátumban itt olvasható:

Martfűi József Attila Általános Iskola 5435 Martfű, Május 1. út 2.

1.BEVEZETŐ

1.1. A település általános bemutatása

1.2. A közoktatás alakulása a településen

2. NEVELÉSI PROGRAM

2.1. Pedagógiai alapelveink

2.2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai

2.3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka módszertani alapelvei a 2020-ban módosított NAT alapján

2.4. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai feladatai

2.5. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eljárásai (1-8. évfolyam)

2.6. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eszközei

2.7. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

2.8. Egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenység

2.9. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

2.10. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai

2.11. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek

2.12. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

2.13. Szülő – tanuló – pedagógus – intézményi partneri együttműködési formái

2.14. A tanulmányok alatti vizsgák rendje

2.15. A tanulók átvételének szabályai

2.16. Elsősegély-nyújtási alapismeretek

3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

3.1 Kerettanterv

3.1.1. Kerettanterv- NAT 2020

3.1.2. Kerettanterv- NAT 2020 óraszámai

3.2 Óraszámok évfolyamokra bontva

3.3. NAT 2020 helyi tantervei

3.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

3.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

3.6. Mindennapos testnevelés

4. A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT MEGSZERVEZÉSE, MÓDSZERTANA ÉS AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

4.1. A választható foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

4.2. Projektoktatás

4.3. „Legyen élmény a tanulás!” – az alsó tagozat gyermekközpontú megújítása

4.4. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

4.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

4.5.1. Ellenőrzés, értékelés – beszámoltatás formái

4.5.2 Írásbeli feladatok értékelése

4.5.3 Szóbeli értékelés

4.6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

4.7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

4.8. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

4.9. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

4.9.1 Az iskola egészségnevelési elvei

4.9.2 Az iskola környezeti nevelési elvei

4.10. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

4.11 A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

4.12. Közlekedési ismeretek oktatása

5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

1. FÜGGELÉK

1. számú melléklet

Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai Közösségi Program

1. Az adaptáció célrendszere

2. Az adaptáció célcsoportjai, hatásterületek

3. Adaptált témamodulok

2. számú melléklet

EFOP 3.2.5-17-2017-00038 „Mi a pálya?” – Pályaorientáció a Szolnoki Tankerületi Központban

3. számú melléklet

Helyi tanterv 2020.

4. számú melléklet

5. számú melléklet

„Szülő-suli” Program bevezetése

Fenntartói jóváhagyás

Martfűi József Attila
Általános Iskola
5435 Martfű, Május 1. út 2.