Általános iskolás diákjaink olvasóvá nevelése kiemelt feladat valamennyi pedagógus számára. Amikor az irodalmi műveket megmutathatjuk úgy, hogy nem csak a papíron válnak élménnyé, az külön öröm. A rajzfilm megtekintése kapcsán természetesen megismertettük tanítványainkat Jankovics Marcell tevékenységével, valamint hozzá kapcsolódva az animációval, mint megjelenítési technika. Örömmel mondhatom, kivételes élmény volt mind a diákok, mind a pedagógusok számára. Köszönjük a lehetőséget a Tankerületi Központnak.
Néhány gondolat a tanulók tollából:
„Jankovics Marcell hihetetlen pályafutást tudhat magáénak, hiszen a magyar kortárs animáció legmeghatározóbb alakja volt. Életének első igazi áttörése a Dargai Attilával készített Gusztáv című rajzfilmsorozat volt, ami nagy sikert aratott a felnőttek körében is. Mégis igazi áttörést az első egész estés mesefilm, a János vitéz megalkotása hozta el számára. Dolgozott a Magyar Népmesék sorozaton is, ami a mai napig népszerű. A Sisyphus című filmjét még Oscar-díjra is jelölték és a Küzdők című rövidfilmjéért Arany Pálma-díjat kapott. Fontos művei még a Fehérfólia és Az ember tragédiája, amiket szintén hihetetlen animációval alkotott meg.
Nagyon jó a rajzfilmben, hogy a régi népi motívumok jól keverednek a modern animációs filmkészítés technikáival. Különösen tetszik az, hogy utalnak az alapvető jellemükre. Toldi nyílt tekintetű, daliás, izmos kicsit már hasonlít egy modern szuperhősre. György úgy néz ki, mint egy gonosz róka, sovány, görnyedt ami ábrázolja jellemtelenségét és sunyiságát. Izgalmas, ahogy a szereplők lelki állapotának a változását megjelenítik. Például, Toldi haja égnek állva szinte szikrát szór ha mérges, vagy az arcvonásai is folyamatosan változnak a lelkiállapota szerint. A rajzfilmben nagyon vibráló színeket alkalmaznak, modern effekteket, ezáltal még látványosabbá válik. Hihetetlen volt számomra, hogy egyetlen elbeszélő van, aki minden szereplőnek adja a hangot, ennek ellenére mégsem egysíkú, minden karakternek más hangot ad.
Nekem nagyon tetszett ez az animációs film. Különösen az, hogy maga az író jelenik meg mesélőként, nagyon élethű ábrázolásban. Úgy gondolom ez az a film, amit minden korosztálynak látnia kell. Közelebb hozza Arany János Toldi című elbeszélő költeményét, mert nagyon érdekes a kép világ és a zene is. Engem személy szerint csak az zavart, hogy amikor olvastam a művet egész máshogy képzeltem el egyes szereplőket, helyszíneket, míg a filmben Jankovics Marcell szemével látjuk.”
„Szép volt a grafika, vidám és színes.
A szóképek jól meg voltak jelenítve az animációban.
Szépen ki vannak dolgozva a karakterek és a háttér.
Tetszett, hogy úgy jelenítették meg Toldit ahogyan a versben volt.”
„A Toldi Arany János elbeszélő költeménye, ami 1846-ban jelent meg.
Ez a költemény ma már animációs sorozatként is megtekinthető. A sorozat összesen 13 db résszel jelent meg idén, amit a Duna Televízió le is adott.
Az animációt a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Jankovics Marcell rajzolta meg saját kézzel.
Jankovics Marcell rajzfilmrendezőként, grafikusként tevékenykedett.
1974-ben Oscar-díjban részesült. 2011-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. Idén, 79 évesen hunyt el. Az animációs sorozat mai stílusú és színes. Toldit eredetileg barna hajúnak képzeltem el és egy kicsit magasabbnak és erősebbnek. A család öreg szolgáját, Bencét sokkal fiatalabbnak gondoltam. Toldi édesanyját egy kicsit idősebbnek képzeltem és szőke hajúnak mivel a fiának Toldinak is szőke volt a haja.
Nekem összességében tetszett a sorozat megrajzolása, szerintem kreatív lett. Külön tetszett, hogy Arany Jánost szellemként megjelenítették, mint narrátort.”
„Arany János Toldi Miklós legendáját feldolgozó elbeszélő művének animációs változata a 2017-es Arany János-emlékév pályázatára készült a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban.
Narrátornak magát a szerzőt, Arany Jánost választották az alkotók, aki Széles Tamás hangján szólal meg.
Először az jutott eszembe, hogy ilyennek képzeltem-e el Toldi Miklóst, amikor a könyvben olvastam. Pontosan nem emlékszek már, hogy a szerző hogyan jelenítette meg Toldi külsejét, de én személy szerint magasabbnak, és férfiasabbnak gondoltam, mint ahogy a mesében látható. A főhőst valószínűleg azért ábrázolták világos hajjal, fehér ruhában, hogy ezzel is szemléltessék, tisztaságát, jóságát.
Számomra a legjobban sikerült karakter Toldi György. Ha nem tudnánk, hogy milyen ember a báty, a megrajzolt gesztusokból akkor is lehetne következtetni a gonoszságra és a kétszínű jellemére.
A könyv alapján én fiatalabbnak gondoltam, de ez nem rontott a megjelenítésében.
A Toldi birtokon is nagyobbnak képzeltem el, nem csak egy kisebb háznak. Az animáció jó, de voltak jelenetek amikor csak az mozgott, aki a középpontban volt, a háttérben az emberek pedig kővé dermedve álltak. Nagyon hasonlított a már megszokott és általam nagyon szeretett magyar népmesékre.
Úgy gondolom, hogy összességében egy kisgyerekeknek is érdekes rajzokkal kiegészített történetet láthatunk. De szerintem jobb könyvet olvasni, mert ott az olvasó fantáziájára van bízva, hogy hogyan képzeli el a szereplőket, a helyszíneket, egy szóval az egész történetet.”
