A műsor szereplői a 6. évfolyamból: Gaál Rebeka, Wu Maggie, Hegedűs Lilla, Viczián Hanna, Csukodi Noel, Nagy Rebeka, Rimóczi Hanna Erzsébet, Dorogi Noémi Kitti, Tóth Eszter Teodóra. Köszönet a felkészítésért a két osztályfőnöknek: Köntés Anikónak és Donkó Ágnes Zsanettnek.

Június 4-e nemcsak egy történelmi dátum, hanem emlékezés mindazokra a magyarokra, akik egyik napról a másikra idegen országban találták magukat.

A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a Magyar Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.

Elgondolkodtak-e már azon, mit jelent az összetartozás?

Ahogyan egy osztály közösséget alkot, úgy alkot közösséget a magyar nemzet is.
Mindegy, hogy ki hol él, hány éves, vagy milyen az élete — a közös nyelv, kultúra és múlt összeköt bennünket.

A Nemzeti Összetartozás Napja arra emlékeztet minket, hogy a világ minden magyarja összetartozik.

A XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseményének neve: Trianon.

1920. június 4-én, Franciaországban, a versailles-i Nagy-Trianon palotában írták alá azt a békeszerződést, amely Magyarország területének kétharmadát elcsatolta.

A trianoni békediktátum értelmében a háborúban vesztes Magyarország elveszítette területének kétharmadát, lakosságának több, mint a felét. A Kárpát-medencében élő minden harmadik magyar valamelyik szomszédos állam polgára lett. Egyszerűen áttolták a határokat a fejük felett és nem tehettek semmit. Hazánk elveszített sok értékes termőföldet, gazdag bányákat. Kis hazánkat az igazságtalan nagyhatalmak darabokra szaggatták.

A budapesti templomokban megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették…

Asszonyok, férfiak, gyerekek mentek az utcán patakzó könnyekkel. Némelyek az öklüket rázták az ég felé. Ismeretlen emberek borultak egymás nyakába egymást vigasztalva.

A magyarok így temették múltjukat és jövőjüket. Budapest percek alatt feketébe öltözött. Vidéken ugyanez volt a kép. … és a harangok csak kongtak, kongtak minden városban és minden faluban két órán keresztül.

Felvidék a történelmi Magyarország északi része volt, amely ma nagyrészt Szlovákiához tartozik.
Itt ma is sok magyar család őrzi nyelvét és hagyományait.

Kárpátalja előbb Csehszlovákiához, majd a Szovjetunióhoz került, ma pedig Ukrajna része.
A magyar közösségek itt is őrzik kultúrájukat és identitásukat.

Erdélyben él ma is a legtöbb határon túli magyar közösség.
Itt élnek a székelyek és a csángók is, akik évszázadok óta őrzik magyarságukat.

A Délvidék ma főként Szerbiához és Horvátországhoz tartozik.
Az Őrvidék pedig Ausztria része lett Burgenland néven.

A határok megváltoztak — de az ott élő magyar közösségek ma is őrzik nyelvüket, hagyományaikat és kultúrájukat.

A Nemzeti Összetartozás Napján nemcsak a veszteségre emlékezünk.

Hanem arra is, hogy a magyar nemzetet a határok nem szakíthatják szét.

Anyanyelvünk, kultúránk, dalaink és közös múltunk ma is összeköt bennünket.

Felvidék.
Kárpátalja.
Erdély.
Délvidék.
Őrvidék.

Összetartozunk.